„Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai”

2015. 09. 17. – 23:55

A kiállítási tartalomról

2012-ben Gyula Város Önkormányzata a „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai” című, DAOP-2.1.1/G-11-k-2012-0001 azonosító számon regisztrált kiemelt projektje megvalósításához 2 189 530 372 Ft támogatást nyert el. A kiállítási tematika főszereplője az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjainak bemutatása, valamint a főúri életforma színtereinek rekonstrukciója színes, izgalmas, a modern kor vívmányainak segítségével, élményszerű formában.

A dualizmus korának főúri életvitelét megjeleníteni kívánó kiállítás a kastély művészetileg legreprezentatívabb emeleti középtraktusában kerül elhelyezésre. Bepillantást nyerünk az úrnő személyes szolgálatában álló komorna szobájába, a női szalonba, az ünnepélyek impozáns helyszínéül szolgáló nagyebédlőbe, amely a források szerint népes család, illetve nagyszámú vendégsereg közös étkezését tette lehetővé, amire 24 szék, kihúzható étkezőasztal, és több különböző funkciójú kis kiszolgálóasztal jelenléte utal. Az elegáns, férfias atmoszférájú, kettős funkciójú dolgozó és könyvtárszoba a ház urának színtere volt, innen intézte a birtok ügyeit, írta leveleit, folytatta megbeszéléseit. A tágas tereket, reprezentatív helyiségeket járva felmerül a kérdés hogyan éltek egy kastélyban? Ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? Az Almásy Kastély Látogatóközpont új, földszinti részén – ahol eredetileg is lakott a cselédség – elhelyezett kiállításán ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Egy közel harminc termes kastély zökkenőmentes „működtetését” nem kevés belső és külső szolgáló összeszokott munkája tette lehetővé, akárcsak egy mai szálloda esetében. A kastélyban helyt álló belső cselédek egy életen át szolgálták urukat, biztos megélhetést, előremenetelt, nyugdíjat és műveltséget biztosítva számukra. A cselédségen belül is komoly hierarchia uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladata, felelőssége és hatásköre. Az interaktív kiállítási installációk segítségével a látogató képet kap erről a láthatatlan rendszerről, megismerheti minden beosztott feladatát és életmódját, sőt, a kastélyban valaha ténylegesen szolgált személyzetet is módunkban áll bemutatni.

Kipróbálható lesz a cipőpucolás időrabló, de szinte művészi tehetséget igénylő mestersége, meg lehet emelni a szobalányok által naponta cipelt vasalóit, a mosási utasítások birtokában akár magunk is elboldogulnánk a vegyszer nélküli világban, bekukkanthatunk egy inas rekonstruált lakószobájába – melyet egyből össze is hasonlíthatunk a házvezetőnő kényelmes hálószobájával. Mivel az ő feladata volt női személyzet irányítása, valamint a fehérneműek és az edények rendben tartása, a legmegbecsültebb személy volt a hátsó fertályon.

A szobákban nemcsak a tárgyak, hanem a fények is segítenek bennünket az egykori kastélybeli élet megismerésében. Megtudhatjuk, hány gyertya világította meg esténként a hatalmas termeket és ennek mekkora fényereje volt a mai fényigényekkel összehasonlítva. Fénykockák hívják fel a figyelmet az érdekes részletekre is. A cselédrész kiemelt helyisége a konyha volt, ami – többé-kevésbé változatlan felállásban – közel kétszáz éven keresztül szolgálta az épület lakóit. Kedvünk szerint recepteket is letölthetünk, de módunk lesz összehasonlítani a 18. és a 19. századi konyhák eltérő technológiáját is. Megismerjük a korabeli tárolás technikáját egy hűtő, bevásárlóközpontok és tartósítószerek nélküli világban.

A élményszerű ismeretszerzést, tanulást múzeumpedagógiai műhely, integrált látogatómenedzsment rendszer, filmvetítő, és számos kapcsolódó történet és installáció segíti.

A tervezett kiállítás oly sokrétű, hogy egyszerre szinte nem is lehet végigjárni, érdemes többször visszatérni, és kényelmesen csemegézni.