Itt-Hon

Mi is a határtalan boldogság, és mi kell ahhoz, hogy átéljük? Milyen motiváció hajt egy háromgyermekes fogorvost a világ legnehezebb ultrafutóversenyeire? Hogyan egyeztethető össze a kemény versenyek világa a gyermekneveléssel és a hivatással? Melyek azok a mondatok, amelyekbe kapaszkodva a legmélyebb gödrökből is kimászhatunk? Az előadás végére talán mindenki közelebb kerül a válaszokhoz, miközben átkelhet pár sivatagon, és megjárhatja a jeges Antarktiszt is Lubics Szilvia segítségével. 

A határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban pogány eredetű népszokás. Szent Márk napján (április 25-én) vagy egy ehhez közel eső napon tartják meg – de magának a szertartásnak nincs kapcsolata Szent Márk ünnepével –, ezért esett a választás a 27-i szentmisékre.

Elsőként Călin Bibarț aradi polgármester köszöntötte a jelenlévőket, felidézve, hogy a húsz évvel ezelőtti „feszült hangulat” után ma már „normalitás számunkra a szobor”. „Ebben a húsz évben többször, főleg március 15-én és október 6-án mi, aradiak, akármilyen nyelven is mondjuk a Miatyánkot, bebizonyítottuk, hogy mások vagyunk – mások számára követendő példa. Már az európai uniós tagság előtt bebizonyítottuk, hogy Európába tartozunk lélekben, gondolkodásmódunkban, a békés együttéléssel. Ez mindenki érdeme, minden aradié!

A belépés ezúttal ingyenes! További információ a 0753/109–610-es vagy a 0722/381–742-es telefonszámokon igényelhetők.

Szeretettel várják a magyarnóta-kedvelőket nemzetünk egyik legféltettebb kincsének, a magyarnótának és hű kísérőjének, a cigánymuzsikának fennmaradásáért szervezet Anyák-napi nótadélutánra.

A pályázatokkal együtt az összegyűjtött 8500 támogatói aláírást is átadták a választási bizottság tagjainak.

Az első világháborút követően Aradot Romániához csatolták, a román kultúrpolitika pedig száműzte a magyar emlékjeleket, így Zala György monumentális alkotását is hosszú évtizedekre elzárták a tekintetek elől. 1925-ben lebontották a kompozíciót, az allegorikus szoboralakokat pedig először különböző raktárakba, majd a laktanyaként szolgáló várba vitték.

74 év után szabadult ki a várfogságból, de további öt esztendőt kellett várni, míg hosszas tárgyalások, alkudozások, akadékoskodások után és kompromisszumok árán ismét felavathatták köztéren a műalkotást.

Messziről kezdve: mi, magyarok, önképünk szerint európaiak vagyunk. Európaiságunk egyértelmű földrajzi és kulturális értelemben is: a görög filozófia, a római jog, a zsidó-keresztény kultúra örököseinek tartjuk magunkat. A vasfüggöny mögött a kommunista diktatúrában felnőtt nemzedékek számára Európa fogalma értékeink és egy jobb jövőbe vetett hitünk metaforája is volt. A diktatúra bukása után született nemzedékek számára már kész tény az EU-hoz való tartozásunk, számukra a kommunizmus már nem jelent semmilyen viszonyítási alapot.

Veres Attila Csaba polgármesterjelölt pályázatát és a képviselőtestületi jelöltlistát a támogató aláírások kíséretében nyújtották át Faragó Péter parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök, illetve a tanácsosjelöltek közül Derzsi Csaba, Détári Attila Béla és Gerőcs Attila jelenlétében.

Az országos korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 júniusában jelentette be, hogy vádat emel Lucian Stoicu, Vinga egykori polgármestere ellen, aki 2004 és 2012 között volt a település elöljárója. A DNA szerint az elöljáró hamis dokumentumok alapján, jogtalanul kapott agrártámogatást a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA) egy olyan területre, amelyet az ügyészek szerint valójában nem is birtokolt. A DNA szerint Stoicu 25 901 lejhez jutott így az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és 4119 lejhez az államkasszából.