Kisjenői ártézi kút | Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala
Az Arad megyében található, bárki számára elérhető ártézi kutak némelyike szénsavas, így mindenki kedvére válogathat a szabadon és ingyen tölthető forrásvizek közül. Egyesek előtt – főleg hétvégenként – sorok torlódnak fel, mert nemcsak egy-egy település lakói, hanem a környéken élők is „rákaptak az ízére”, és rendszeresen járulnak a forrásokhoz demizsonokkal, palackokkal, hogy akár egy hétre való mennyiséget hazavigyenek.
Megyeszerte 50 közkút található, amelyeket a közegészségügyi igazgatóság (DSP) időközönként bevizsgál, de a területileg illetékes önkormányzatoknak is kötelező évente legalább egy laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetniük.
A DSP azt közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy 2024-ben az 50-ből 16 ártézi kútnak a vize volt emberi fogyasztásra alkalmas, a többinek viszont különböző paraméterei nem feleltek meg az előírásoknak: vagy túl sok baktériumot tartalmaztak, vagy valamelyik ásványi anyag túl nagy koncentrációban fordult elő a mintában.
A legismertebb és legkeresettebb forrásvizek Világoson, Apatelkén, Lippán és Kisjenőben találhatók, de Pécskán is sokan a köztéri kút vizét fogyasztják. A világosi forrás a község központjában található, az egykori Bohus-kastély (ma Slavici–Monția-múzeum) mellett, és tőle nem messze magasodik báró Bohusné Szögyény Antónia szobra, akinek többek között a kút fúrása is köszönhető. Valentin Bot világosi polgármester az Agerpresnek elmondta, hogy a környékbeliek által nagy számban keresett kutat 2014-ben felújította az önkormányzat.
Az Aradtól 25 kilométerre lévő Világosra a megyeszékhelyről is sokan kimennek vízért. „Nagyon jó minőségű, nincs benne mészkőlerakódás, ezért főleg kávéfőzésre használjuk, mert nem vízköves, ami tönkre tenné a gépet” – mondta egy aradi férfi. A tágas parkolóban sok autó elfér; egy nyugdíjas házaspár szombatonként tíz, egyenként ötliteres palackkal érkezik. „Főzéshez is ezt használjuk, a bab például sokkal hamarabb megfő a forrásvízben” – árulta el sorban állás közben a házaspár hölgy tagja.
A Világos feletti feredői (Feredeu) ortodox kolostor területén is található egy forrás, a sziklafalból kivezetett csurgón folyó vízért azonban kevesen merészkednek fel a gépjárművel is meredeknek számító úton. Vannak azonban olyanok, akik esküsznek rá, hogy befőzéshez – de még pálinkafőzéshez is – annál jobb víz nincs.
Egy gyoroki férfi azt mondta, hogy a kereskedelemben kapható palackozott víz drágulása és a betétdíj bevezetése miatt döntöttek úgy, hogy ezentúl forrásvizet isznak. „Ráadásul sokkal jobb, mint ami a boltban kapható. Ez természetes módon, a sziklarétegeken tisztul meg” – tette hozzá.
A lippai borvíz
Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros mentén fekvő Lippa többek között a természetes módon szénsavval dúsított forrásvizéről híres. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását, 1928-ban egy bukaresti nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert, és a román királyi ház beszállítója lett a „Lippai borvíz” („Borvizul de Lipova”) üzeme.
A lippafüredi kempinggel szemben található forrás azonban nem mindig „ad vizet”, vagy olykor alacsony nyomással folyik a vascsőből. Florin Pera, a helyi érdekeltségű turisztikai településnek nyilvánított Lippa polgármestere ezt azzal magyarázta, hogy a palackozóüzem a termelési kapacitástól függően szabályozza a szabadon tölthető forrás hozamát.
Ha nagyobb megrendelést kell teljesíteniük, akkor elzárják a csapot. Ezért meg is csappant a látogatók száma a forrásnál, nem lehet tudni előre, mikor folyik, mikor nem
– nyilatkozta az Agerpresnek.
Kisjenő központjában, a városháza szomszédságában is található egy közkút, amelyet a helybeliek és a Fehér-Körös menti település vonzáskörzetében élők vagy az átutazók is előszeretettel keresnek fel. A mélyfúrású kút száz éves, az önkormányzat pedig tíz évvel ezelőtt felújította a forrás környezetét. A többségében magyarok lakta Kisiratoson 2008-ban építették ki az ivóvízvezetékhálózatot, ezzel együtt pedig köztéri kutakat szereltek fel, amelyekből bárki szabadon csapolhat vizet magának, de van hagyományos pumpás ártézi kút is a falu központjában.
Az egyik leghíresebb – kénes összetétele és ebből fakadó émelyítő szaga miatt is – az Apatelkén (Mocrea), a főút mellett lévő borvízforrás. A közigazgatásilag Borosjenőhöz tartozó Apatelkén a két világháború között fedezték fel a forrást, amely fölé a helyi hatóságok 1979-ben építettek kis pavilont. Hétvégenként hosszú sorokban állnak az emberek, demizsonokkal, flakonokkal a kezükben, hogy azokat megtöltsék a gyógyhatásúnak tartott vízzel.
Húsz évvel ezelőtt egyes helybeliek üzleteltek is a „mocreai vízzel”, palackba töltve magyarországi turistáknak adták el, akik különböző nyavalyákra használták.
„Becsléseink szerint naponta kétszázan is megállnak a kútnál vízért. Főleg gyomorbántalmakra fogyasztják, de kúraszerűen alkalmazva jó cukorbetegség, húgyúti megtebegedések, epekő esetén is” – mondta Călin Abrudan borosjenői polgármester az Agerpresnek.
Aki a Momák-kútból iszik, visszatér Pécskára
Tavaly júliusban Antal Péter pécskai polgármester a közösségi oldalán adta hírül, hogy a többször is felújított Momac- (Momák-) kutat teljesen átépítették, és a közegészségügyi igazgatóság által végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a vize iható, „amit a naponta ide járó több száz pécskai is jól tud.”
A város egyik nevezetességének számító kutat 1897-ben fúrták, és a legenda szerint, aki a vizéből iszik, visszatér Pécskára – írta akkor a polgármester. Még ha a szerkezet modern is, forrás ugyanaz – tette hozzá.
Nagy István nyugalmazott fizikatanár, a helytörténtettel is foglalkozó pécskai művelődésszervező ezt azzal egészítette ki, hogy a Momák Flóris (Florian Momac) akkori románpécskai jegyző által kialakított kúttól 15 méterre fúrták az új kutat, csak a vízvevő felépítmény a régi. A korábbi kútba beszivárgott a talajvíz, amiért a közegészségügyi hatóság bezáratta, ezért volt szükség új kút fúrására.
