Marosvásárhelyen el-eleredő esőben kezdődött meg vasárnap délután a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetés. A szervezők 30 ezerre becsülték a megjelentek számát. A Marosvásárhely külvárosában lévő postaréti Székely Mártírok Emlékművéhez Székelyföld egész területéről autóbuszokkal érkeztek a tüntetők, akik elsősorban székely zászlókat hoztak magukkal, de megannyi magyar és árpádsávos zászló is feltűnt a tömegben.
A demonstráció nyitányaként elszavalt Szózat után a tömeg hosszasan skandálta az „autonómiát!” jelszót, és „Katalónia” skandálással köszöntötte Mark Gafarott Monjót, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselőjét, aki a katalánok szolidaritásáról biztosította a tömeget. Ő személyesen mondta el a katalánok üzenetét a tüntetőknek. Arra biztatta a székelyeket, legyenek büszkék identitásukra, hiszen Európa éppen a különbözőségek által vált azzá, ami.
Az olaszországi Dél-Tirol kormányzója, a katalán és a baszk autonómiát képviselő pártok képviselői is köszöntötték vasárnap a székely autonómiatörekvéseket. A tüntetésre küldött üzenetében Luis Durnwalder dél-tiroli kormányzó arra emlékeztetett, hogy a dél-tiroli németek és a székelyek egyaránt az első világháború után kerültek az Osztrák-Magyar Monarchiából kisebbségi sorba. Az 1972-ben elfogadott autonómia-statútummal Dél-Tirolban sikerült olyan kisebbségvédelmi rendszert kialakítani, amely a gazdasági fejlődést és a békés együttélést is garantálta. A kormányzó szerint a dél-tiroli autonómia sikere, hogy németajkúak, olaszok és ladinók közelebb kerültek egymáshoz, jobban megismerték egymást, „és a kezdeti egymás elleni életből eljutottak az egymással való együttélésig” – fogalmazott. A baszk nemzeti párt elnöke, Andoni Ortuzar levélben fejezte ki a baszk nép szolidaritását. Szerinte Székelyföld példa arra, hogy a nemzeti méltóság képes ellenállni az erős kultúrák beolvasztó hatásának, valamint a globalizáció uniformizálásának. A tüntetésen Szlovénia bukaresti nagykövetének köszöntő levelét is felolvasták.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: a vasárnapi autonómiatüntetésnek azt kell üzennie Románia kormánya számára, hogy Székelyföldért képesek megmozdítani az egész világot. A tüntető tömeg skandálásai közepette kijelentette: a székely szabadság napján ezentúl évről évre ki akarják nyilvánítani, hogy nem félnek, de azt is, hogy másnak sincsen oka félni a székelyektől. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert idézve nyomatékosította: félelemre nem lehet jövőt építeni. Az SZNT elnöke szerint a székelység számára ma az autonómia jelentené a szabadságot, és ki kell nyilvánítania tiltakozását Románia tervezett közigazgatási átalakítása kapcsán. Hozzátette, a székelységnek nem azt kell keresnie, hogy mi a legtöbb, amit megengednek számára. „Székelyföld határairól csak az érintett helyi közösségek dönthetnek helyi népszavazáson” – jelentette ki. Izsák Balázs szerint az 1990 márciusában történt véres marosvásárhelyi román–magyar összecsapás óta sokat változott a világ. „Ma már lehetséges felelős román emberekkel őszinte párbeszédet folytatni, az akaratnyilvánításra pedig Marosvásárhely ugyanúgy alkalmas, mint bármely más város”. Az SZNT-elnök beszédét a tömeg „Nem félünk!”, „Nem, nem soha!” és „Vesszen Trianon!” skandálásokkal szakította többször is félbe.
Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen énekelte a tömeg, hogy „éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” Tőkés László egy bekiabálás keltette derültség közepette kezdte el beszédét. A bekiabáló azt kérdezte, hol van Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Tőkés köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik vezetőik „tiltása” ellenére eljöttek a tüntetésre. „Minden pártérdeket felül kell múlnia a nemzeti érdeknek” – jelentette ki a volt püspök.
A vasárnapi marosvásárhelyi megmozdulást a Székely Nemzeti Tanács szervezte, társszervező volt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt, ez utóbbi kettő az RMDSZ riválisa. Tőkés László úgy vélte, a marosvásárhelyi demonstráció „a sereggyűjtés napja” kell, hogy legyen. Hozzátette, az autonómia olyan a székelység számára, mint a növények számára a víz vagy a napfény.
Tőkés László Kádár János 1958-as romániai látogatására emlékeztetett, amikor az egykori magyar pártfőtitkár „kiszolgáltatta az erdélyi magyarságot a román nacionalista hatalom kényére-kedvére”. Utalt arra, hogy „Kádár János örökösei” szombaton Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel és Victor Ponta román miniszterelnökkel együtt ünnepeltek a Magyar Szocialista Párt (MSZP) budapesti rendezvényén. A volt püspök megbotránkoztatónak tartotta, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök igaz, bátor hazafiságról beszélt a rendezvényen. „Igaz, bátor hazafiság meghívni Budapestre Victor Pontát, aki újraélesztette Romániában az agresszív magyarellenességet?” – tette fel a kérdést. Tőkés László románul is elmondta, arra kéri a románokat, hogy az ország szuverenitását tiszteletben tartva közösen keressék a megoldást Székelyföld autonómiájára. A szónokok beszédei után a tömeg közfelkiáltással fogadott el egy a román kormánynak címzett petíciót. A magyar és a székely himnusz eléneklése után a tömeg már sötétben indult el mintegy másfél kilométeres útjára, hogy Marosvásárhely főterén áthaladva átadja a petíciót a kormány Maros megyei képviselőjének.
Észak-Amerika több nagyvárosában tartottak vasárnap megmozdulásokat a székely autonómia ügye melletti szolidaritás jegyében. Clevelandben, a Vatikán által tavaly újranyittatott Szent Imre magyar katolikus templom területén mintegy másfél százan gyűltek össze, hogy támogassák Székelyföld autonómiájának ügyét – tájékoztatta telefonon azt MTI-t a Csíkszeredából származó Csibi Lóránt, az esemény szervezője, a városban működő Bocskai Rádió főszerkesztője. Csibi az összegyűltek előtt, akik elénekelték a magyar és a székely himnuszt, egyebek mellett ismertette a közigazgatás átszervezésére irányuló román kormányzati szándékot. Los Angelesben a San Fernando-völgyi magyar református templomban közös imával és verses-zenés műsorral hívták fel a figyelmet a székely autonómia ügyére. Az eseményen mintegy hetvenen vettek részt. Washingtonban egy körülbelül 20 fős csoport székely zászlókkal és egy angol nyelvű, Autonómiát Székelyföldnek felirattal tartott flashmob-megmozdulást a Fehér Ház közelében. A részvevők közül többen székely népviseletben vagy a csíkszeredai hokicsapat mezében jelentek meg. Az Egyesült Államokban New Yorkban, illetve Kanadában Ottawában és Torontóban hirdettek meg szolidaritási megmozdulásokat, mindhárom városban az ott működő román képviselet elé.
Bécsben mintegy 500-an vettek részt a székely önrendelkezésért szervezett tüntetésen. a román nagykövetség elé vonultak, ahol átadtak egy petíciót a diplomáciai képviselet egy munkatársának. Ebben arra szólították fel a román kormányt, hogy a magyar kormány bevonásával bocsátkozzon építő jellegű párbeszédbe a székelyek önrendelkezésének biztosításáról. Túlnyomórészt Ausztriában élő erdélyiek vettek részt a tüntetésen, ők az ország számos részéből, így például Bécsen kívül Grazból és Linzből érkeztek – közölte az MTI érdeklődésére a Bécsben élő, erdélyi származású Piroska Ferenc, a tüntetés megszervezésére létrejött Székely Szolidaritás Bizottság – Közép-Európa Fórum képviselője.
„Autonómiát Székelyföldnek” feliratú magyar, finn és román nyelvű transzparensekkel vonult vasárnap délután a Finnországi Magyarok Egyesületének (FME) szervezésében 35 tüntető Románia helsinki nagykövetsége elé. Stockholmban is hasonló megmozduláson vett részt mintegy 70 tüntető a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) szervezésében a román külképviselet előtt. A két skandináviai magyar szervezet a román nagyköveteknek címzett levelükben arra kéri a román államot, hogy a kisebbségi jogok európai normáinak betartása jegyében fogadja el és támogassa a székely autonómiatörekvést. A levél hivatkozik az európai gyakorlatban kiemelten pozitív példára, Aland (Ahvenanmaa) szigetének önrendelkezésére. Az aláírók szerint Aland példája megerősíti, hogy lehet békés eszközökkel, megegyezés alapján, kétnyelvű autonóm régiókat létrehozni Európában.
Brüsszelben nagyjából 25-en gyűltek össze a román nagykövetség épületénél, hogy kifejezzék szolidaritásukat a romániai székelyekkel a székelyföldi autonómiáért folytatott küzdelemben. A Belgiumi Magyarok Szövetsége és az Emberi Jogok Közép-Európai Bizottsága által szervezett megmozdulás azzal kezdődött, hogy a magyar és székely zászlókat lengető résztvevők elénekelték a Székely himnuszt. Kállay Oszkár, a tiltakozás egyik szervezője elmondta, hogy ez a tüntetés nem valami ellen, hanem valamiért szerveződött. Rövid beszédében felidézte, hogy 1854-ben ezen a napon végeztek ki három székely hazafit, akik az 1848-as magyar forradalmat igyekeztek újraéleszteni. Kállay ezt követően felolvasott egy nyilatkozatot, amelyet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének is eljuttattak, akit szintén arra kérnek: lépjen fel a székelyföldi autonómia ügyében. Nyilatkozatukban a szervezők kifejezik, hogy szerintük Románia uniós csatlakozásakor a székelyek joggal hihették, hogy jogaik érvényesülhetnek, nem lesznek másodrangú polgárok, elnyerhetik a területi autonómiát, de Románia – mint fogalmaznak – továbbra is folytatja erőszakos asszimilációjukat, miközben úgy tesz, mintha eleget tenne európai kötelezettségeinek.
Budapesten több mint ezren gyűltek össze vasárnap a román nagykövetség épülete előtt a Székelyföldért Társaság által szervezett tüntetésen. György Mózes Árpád, a társaság elnöke kiemelte, hogy bár a kezdő időpont Los Angelesben hajnali 6 órára esett, ott is csatlakoztak a székely szimpátiatüntetésekhez. Az elnök felidézte, hogy a román politika a közelmúltban egyre több, a székelyeket sértő intézkedést hozott: ügyészség elé citálják azokat, akik Wass Albert műveit olvassák fel, példaképnek állítják azokat a románokat, akik nyíltan felvállalják szélsőjobboldali nézeteiket, Victor Ponta román kormányfő pedig „betegesen üldözi” a székely zászlót kitűző intézményvezetőket. Kiemelte továbbá, hogy mindezeken felül Székelyföldet is fel akarják osztani. Ennek kapcsán – mint mondta – még azzal sem törődnek, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény tiltja a nemzetiségi arányok megváltoztatását.
László Lajos, az SZFT titkára Székelyföld üzenetét olvasta fel. Ebből kiemelte: elegük van abból, hogy belső anyaországuknak – Székelyföldnek – még a létét is tagadják; szabadon akarják használni anyanyelvüket és szimbólumaikat, azt akarják, hogy Székelyföldön legyen a magyar is hivatalos nyelv. Az üzenet szerint küzdelmüket békés, demokratikus eszközökkel addig folytatják, amíg el nem érik céljaikat.
Londonban a rendőrség nem engedte a román nagykövetség elé a székely autonómiáért tüntetőket. A követség egy kerítéssel elzárt kis utcában van, a vasárnap délutáni demonstrációra érkezőket azonban a rendőrök egy szemközti szűk sétálóutcába terelték, ahol a résztvevőknek egy rácsokkal körülvett, kijelölt részen kellett gyülekezniük. Az MTI tudósítójának kérdésére a helyszínt biztosító rendőri egység vezetője elmondta: az intézkedést nem a román képviselet kérte, a nagykövetségnek otthont adó utca magánterületnek minősül, ezért ott nem lehet demonstrációkat tartani. A vasárnapi londoni megmozdulásra összegyűlt mintegy 120 résztvevő némi vita után tudomásul vette, hogy nem vonulhat a román képviselet elé, és a kijelölt kis utcában tartotta meg az egyórás rendezvényt. A tüntetők magyar és székely, valamint rovásírással ellátott árpádsávos lobogókat emeltek a magasba. Az egyik transzparensen a „Székelyföld nem Románia része” felirat volt olvasható. A demonstráción felolvastak egy nyilatkozatot, amely szerint Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását és szuverenitását, sem a Székelyföldön élő román nemzetiségű polgárok érdekeit és a román alkotmányt sem. A nyilatkozat követelte, hogy Székelyföld alkosson önálló fejlesztési régiót az EU-források hatékonyabb felhasználása érdekében. A nyilatkozat szerzői Székelyföld területi autonómiájának megteremtését is követelték.
MTI-összefoglaló
