Megalakult a megyei önkormányzat, egyelőre egy RMDSZ-es tanácsos tett esküt
Ünnepi hangulatban kezdődött az ülés, az ortodox teológia hallgatóinak kórusa kölcsönzött karácsonyi meghittséget a közigazgatási procedúrának. Mint köztudott, június 9-én előre hozott helyhatósági választásokat tartottak – takarékossági okokból az európai parlamenti választásokkal egy időben –, ezért került sor csak október-november folyamán a helyi és megyei képviselőtestületek megalakulására. A 2020–2024-es ciklusban tevékenykedő választottak mandátuma szeptember 27-én járt le, és az attól számított 60 napon belül kellett a megyei tanács tagjainak és elnökének letenniük a hivatali esküt.
Mivel öt esetben is visszaléptek a jelöltek, az ő helyüket a listán soron következők foglalták el, de nem mindenki számára érkezett meg a törvényszéki mandátumigazolás a november 20-i alakuló ülésre, így ők a következő tanácsülésen lépnek hivatalba.
Köztük van ifj. Zágoni-Szabó András RMDSZ-es tanácsos, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, aki (bár ő megkapta a törvényszéki végzést) ezért még nem foglalhatta el helyét a tanácsosok között.
A pécskai illetőségű képviselő a harmadik helyen szerepelt az RMDSZ jelöltlistáján, és úgy jutott be a testületbe, hogy a listavezető Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök lemondott a mandátumáról, megtartva parlamenti képviselői helyét, így ifj. Zágon-Szabó lépett elő a második befutó helyre.
Első ízben lett megyei tanácsos, de az előző három ciklusban Pécskán volt városi képviselőtestületi tag, tehát nem újdonság számára a helyi közigazgatás. Pécskán él Arad után a második legnagyobb magyar közösség a megyében, és az előző ciklusokban mindig volt egy pécskai RMDSZ-es tag a megyei közgyűlésben (az előző négy mandátumban Bölöni György képviselte a pécskai magyarságot).
Letette viszont a hivatali esküt Péró Tamás, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, aki harmadik mandátumát kezdi meg a közgyűlésben. A helyi tanácsokkal ellentétben – amelyekben a polgármestereknek nincs szavazati joguk – a megyei közgyűlésekben az elnök is voksolhat a határozathozatal során, Arad megye esetében a harmadik mandátumánál tartó nemzeti liberális párti (PNL) Iustin Cionca a 33. tag.
A PNL egyébként – vele együtt – 14 helyet szerzett meg a közgyűlésben, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 9-et, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 5-öt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) választási szövetsége 2+1-et, az RMDSZ pedig 2-őt.
A PSD javaslatot tett az PNL-nek egy koalíció megalakítására és a két alelnöki tisztség elosztására, de a liberálisok egyelőre elzárkóztak ettől, a tanácselnök szerint az alelnökök megválasztása egy későbbi ülés napirendjén fog szerepelni. Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök elmondta: ha az aradi városi önkormányzatban nem sikerül megszerezniük az egyik alpolgármesteri tisztséget, azon lesznek, hogy egy megyei tanácselnöki pozíciót kialkudjanak.
Az elmúlt ciklusban a megyei közgyűlésben az PNL önálló többséget alkotott, és nem volt szükség a két RMDSZ-es szavazatra, de ezúttal mások a feltételek. Ugyanakkor Faragó szerint egyik román párt sem mert javaslatot tenni helyi koalíciók megalakítására, mert várják a hétvégi elnökválasztás, majd a parlamenti választás eredményét, és azoktól teszik függővé a tárgyalásokat.
- Az alábbi képre kattintva galéria nyílik: