Régi, szép idők! Amikor még nyitva állt az uszoda ajtaja | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A minap megismételte az Arad megyei önkormányzat azt a szándékát, hogy átvenné a tulajdonjogot az egykori Victoria-, ma Brosovszky Mónika Sportcsarnok, a közel négy éve lakat alatt lévő Delfinul Uszoda és a „romokban heverő” Abel Sporttelep felett (a Maros bal partján, a vár közelében lévő szabadtéri teniszpályákról van szó). Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az önkormányzat „jobban működtetné” a felsorolt létesítményeket.
„Jelenleg csak a sportcsarnok tart nyitva, de ott is sürgős felújításra lenne szükség. Szeretnénk ismét az aradiak rendelkezésére bocsátani ezeket a sportbázisokat. Képesek vagyunk rá, hogy modern, kényelmes, a verseny- és tömegsportra megfelelő körülményeket teremtsünk” – idézte a közlemény Sergiu Bîlceát.
Az alelnök kifejtette reményét, hogy az Országos Sportügynökség végül beleegyezik a három létesítmény átadásába, mert akkor állami és európai uniós forrásokra pályázhatnának a renoválásra, és emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés 2023-ban már két határozatot is elfogadott, hogy kész átvenni a létesítményeket, de kérésük mindeddig válasz nélkül maradt.
Közel három éve bezárt a sportuszoda
Évtizedeken át az olimpiai méretű versenymedencével rendelkező Delfinul (Delfin) jelentette „az uszodát” az aradiaknak. 2019 májusában megnyitották a helyi önkormányzat által építtetett új, két kisebb medencével ellátott uszodát a Váralja egyedben, s rá egy évre, 2020 novemberében ideiglenesen bezárták a „kézre esőbb”, tömegközlekedéssel is megközelíthető régi létesítményt.
A kommunista építészet vívmánya felett eljárt az idő, beázott a teteje, felújításra szorult az épület.
2021 novemberében elkészültek a renoválással, de a koronavírus-járvány után – a piaci árliberalizáció hatására – megnövekedett energiaárak láttán az üzemeltető Arad Megyei Sportigazgatóság úgy döntött, hogy vár a nyitással:
egy 60 ezer lejes fűtés- és egy 100 ezer lejes villanyszámla „betette az ajtót”.
Azóta sem jött el a megfelelő pillanat a nyitásra. „Lehetetlen üzemeltetni ilyen körülmények között. Havonta 90 ezer lejbe kerül a fenntartása, de ezzel csak épphogy 24 Celsius-fokon tudjuk tartani a vizet, az öltözők és egyéb helyiségek fűtéséről nem beszélhetünk” – mondta Mészár Sándor igazgató. Az uszoda „takaréklángon” működik, csak annyira, hogy a fűtésrendszerben nem keletkezzen kár, illetve a személyzet vigyáz, hogy illetéktelenek ne hatoljanak be, tavaly pedig „hagyományosan” ott rendezkedett be a megyei választási bizottság.
A sportcsarnok fenntartása „csak” 40 ezer lejt tesz ki havonta, de az „teljes gőzzel” üzemel, ugyanis az élvonalbeli női kosárlabdacsapat és utánpótlása, illetve az ifjúsági lány kézilabdacsapat is ott tartja az edzéseket és meccseket. A költségek felét a megyei igazgatóságnak kell kitermelnie a bérleti díjakból, ezért magáncélra – például textilipari vásárokra – is kibérelhető a csarnok.
Az Abel-bázis pedig nem hever romokban – árnyalta a képet Mészár Sándor (aki az UTA elnök-tulajdonosa is egyben) –, ugyanis használható, de mivel a centerpálya és az edzőpályák is szabadtériek, télen szüneteltetik a programot. „Ha ilyen marad az időjárás, egy hónap múlva ott is beindul az élet” – tette hozzá. Mészár Sándor szerint a sportcsarnok és az uszoda legnagyobb gondja, hogy akkor tervezték és építették, amikor nem számított az energiafogyasztás…
Amikor én idekerültem, még villanyóra sem volt. Valami jelképes összeget fizettünk, a távfűtés meg csak úgy jött a hőerőműtől
– mesélte. Miután felkerültek a mérőműszerek, kiderült, hogy az elavult technológia, a hőszigetelés hiánya, a nem takarékos, magas energiaigényű berendezések miatt a közüzemi költségek az egekbe rúgnak. „Évek óta hever a kérésünk az Országos Befektetési Alapnál, a CNI-nél, hogy újítsák fel a létesítményeket, de egyelőre az a válasz, hogy majd sorra kerülünk” – mondta Mészár Sándor.
A decentralizáció jelenthetne megoldást
Szerinte a megyei önkormányzat bizonyára találna forrásokat a felújításhoz és az energiahatékonyság növeléséhez, jól is üzemeltetné valószínűleg a létesítményeket, de nem sok esélyt lát arra, hogy a minisztériumból ügynökséggé lefokozott állami intézmény kiengedné a kezéből a bázisokat, mert évekkel ezelőtt sem adták át a megyei vagy a helyi önkormányzatnak.
„Stratégiai szempontból fontosak ezek, mert ha bármelyik szakági szövetség azt szeretné, hogy a válogatott itt játsszon mérkőzést vagy edzőtábort szervezzen, akkor elsőbbséget élvez, és nem kell mástól engedélyt kérni, hogy használhassa, mondjuk a román futsal- vagy kosárlabdacsapat a sportcsarnokot” – magyarázta az igazgató. Ha megvalósul a decentralizáció – tette hozzá –, vagyis az minisztérium és állami hatósági megyei igazgatóságai a megyei önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek majd, akkor az intézmény minden ingósága és ingatlana átkerül majd az önkormányzathoz.
Helyi román hírportálok korábban arról írtak, hogy ingatlanfejlesztők szemet vetettek a Maros-parthoz közel lévő telekre, amely a sportcsarnok és az uszoda szomszédságában terül el, ahová egy felhőkarcolót építenének, és az ingatlanberuházás „útjában áll” a két sportlétesítmény, ezért addig jó, amíg országos fennhatóság alatt működik.
