Évtizedeken át az olimpiai méretű versenymedencével rendelkező Delfin (Delfinul) uszoda jelentette „az uszodát” az aradiaknak. 2019 májusában megnyitották a helyi önkormányzat által építtetett új, két kisebb medencével felszerelt városi uszodát a Váralja egyedben, s rá egy évre, 2020 novemberében ideiglenesen bezárták a „kézre esőbb”, tömegközlekedéssel is megközelíthető régi létesítményt. A kommunista építészet vívmánya felett eljárt az idő, beázott a teteje – felújításra szorult az épület.
Tavaly októberben-novemberben elkészültek a renoválással, de a koronavírus-járvány után – a piaci árliberalizáció hatására – megnövekedett energiaárak láttán az üzemeltető Arad Megyei Sport- és Ifjúsági Igazgatóság úgy döntött, hogy vár a nyitással. „A legutóbbi számlák, amelyek hatására így döntöttünk: egy hatvanezer lejes távfűtési, és egy százezer lejes villanyszámla volt. Egy hónapra! Bíztunk benne, hogy idén tavasszal kinyithatunk ismét, de az árak azóta csak nőttek, és úgy határoztunk, hogy várunk még, hátha lesz valami megoldás” – mondta Mészár Sándor, az igazgatóság vezetője.
Becslése szerint, a jelenlegi árak mellett havonta 140 ezer lejbe kerülne az üzemeltetés, de ebben még nincs benne a személyzet fizetése és a működéssel járó egyéb kiadások. A vízilabdacsapat, a versenyúszók bérleti díja és a közönségtől szedett belépők az összköltségnek a húsz százalékát fedezné csak – ismertette a számításokat. „Ha nem fizetünk a szolgáltatóknak, akkor néhány hónapon belül felbontják a szerződést, de ezzel a többi létesítmény energiaellátását is veszélyeztetnék” – folytatta Mészár.
A régi uszoda és a városi sportcsarnok a sportminisztérium, közvetlenül pedig a megyei sportigazgatóság kezelésébe tartozik, a helyi önkormányzat nem járul hozzá a fenntartásukhoz (a váraljai uszoda ellenben a város tulajdona) – hangsúlyozta az igazgató. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tavalyi kormányválság után 2021 novemberében hivatalba lépett új kabinetben szétválasztották az ifjúsági és sportminisztériumot, ám ez helyi szinten nem valósult meg, ezért a megyei igazgatóság csak „vészköltségvetésből” működik. „Azt sem tudjuk, kihez tartozunk, kihez forduljunk. A Bukarestből kapott pénz csak az alkalmazottak fizetését fedezi, létesítmények fenntartására nem adnak semmit” – vázolta a helyzetet Mészár Sándor.
Ilyen körülmények között az uszoda „takaréklángon” működik, csak annyira, hogy a fűtésrendszerben nem keletkezzen kár. A pólócsapat és az úszók két éve a váraljai uszodában tartják az edzéseket, a felnőtt és ifi kosárlabdacsapatok, valamint a junior kézilabdázók viszont még használhatják a sportcsarnokot. „Szerencsére olyan volt eddig az időjárás, hogy nem kellett még beindítani a fűtést a csarnokban” – jegyezte meg az igazgató, s ez alapján képet alkothatunk a körülményekről. A fenntartó célja, hogy a minél inkább függetlenné váljanak a hő- és villamos erőműtől (CET), ezért villanybojlerekbe fektettek, és árammal állítják elő a melegvizet. „Az is drága, de mégsem annyira. Folyik a világítótestek lecserélése energiatakarékos égőkre, úgyhogy próbáljuk csökkenteni a költségeket. Gondoltunk napelemek felszerelésére, de túl nagy beruházás lenne egy sportcsarnokot azzal felszerelni” – magyarázta Mészár Sándor.
A megnövekedett energiaárak miatt egyébként az aradi önkormányzat is takarékosságra szánta magát a közelmúltban. Mint beszámoltunk, augusztusban a közvilágítás két órával való csökkentéséről döntött a városvezetés, október 3-tól pedig a közintézmények és műemléképületek díszkivilágítását kapcsolják le éjszakára, mindennap 23 órától. Csak a hidak maradnak továbbra is fényárban a polgármester döntése értelmében.
