Szakadó esőben zajlott a megemlékezés | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szombat délutáni rendezvény kezdetével egy időben eleredő eset sem szegte kedvét az Arad megye majdnem minden magyarlakta településéről érkező megemlékezőknek, hogy főt hajtsanak a márciusi ifjak előtt, és elhelyezzék a kegyelet virágait az aradi 13 vértanú emlékműve, a Szabadság-szobor talapzatán.
Kínos közjáték zavarta meg a programot, mert a román, a magyar és az európai uniós himnuszok eljátszása után a hangosítás felmondta a szolgálatot, így Călin Bibarț aradi polgármester beszédét csak az egészen közel állók hallhatták. Gergelyfi Dávid végszavára – „éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – azonban „visszatért a lélek” a technikába, így a résztvevők már nagyobb lelkesedéssel tapsolták meg Magyarország kolozsvári főkonzulátusa munkatársát.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök üzenetét a Mihai Pașca, a hivatalába pénteken beiktatott prefektus tolmácsolta. A kormány területi képviselője a kormányfői üdvözlet előtt személyes hangvételben köszöntötte az Arad megyei magyarságot nemzeti ünnepe alkalmából.
Büszke vagyok, hogy egy olyan megyében lehetek prefektus, amely modellértékű az interetnikus együttélésben. Közös érdekünk a fejlődés, ezért továbbra is együtt kell működünk, különösen most, amikora durva szélsőségesség egyre gyakrabban megnyilvánul. Egységesek kell maradjunk, hogy az kerüljön felszínre, ami összeköt bennünket: a békeszeretet, az egység a sokszínűségben
– fogalmazott a prefektus.
A szónokok sorát Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök zárta, aki szerint az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója, március 15. arra emlékezteti az utókort, hogy a szabadság, a jogok, az értékek megőrzése és védelme sosem magától értetődő.
Az aradi Szabadság-szobornál méltósággal és hálával hajtunk főt hőseink előtt, akik bátor tetteikkel formálták nemzetünk történelmét. Büszkék vagyunk, hogy kivívtuk a jogot, hogy itt, köztéren ünnepeljünk. 25 évvel ezelőtt még nem volt magától értetődő, hogy a Szabadság-szobor itt álljon. Kitartó harc eredménye, hogy ma már természetesnek vesszük azt, hogy itt lehetünk és ünnepelhetünk
– idézte fel a negyed évszázaddal ezelőtt küzdelmeket Faragó Péter.
Az RMDSZ-elnök szerint „nem dőlhetünk hátra”, mert erdélyi magyarként sorsunk a folyamatos küzdelem a jogainkért, az anyanyelvhasználatért, az iskoláinkért, a közösségünkért. Tavaly azt tűnt a legnagyobb kihívásnak, hogy megmaradjon közképviselet Aradon, Bukarestben és Brüsszelben, és összefogással a magyarság elérte célját – mondta.
Ma egy új, talán még nagyobb fenyegetéssel nézünk szembe: a szélsőséges erők térnyerésével a parlamentben. A történelem kerekeit visszaforgatni akarók ma is itt vannak, és nemcsak minket, magyarokat fenyegetnek, hanem az egész ország jövőjét. Románia nem fordulhat vissza az elszigeteltségbe, a bizonytalanságba és jogfosztottságba vezető útra. Mi tudjuk, milyen, amikor nem beszélhetünk szabadon anyanyelvünkön, amikor csak otthon suttogva énekelhetjük a himnuszt. Azt szeretnénk, ha Románia maradna a 35 évvel ezelőtt választott úton, az európai, nyugati, a jólét és a fejlődés felé vezető úton, ez minden romániai polgár közös felelőssége
– jelentette ki Faragó Péter.
A beszédek végén a megemlékezők – közintézmények, politikai pártok, egyházak és civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a Szabadság-szobor talapzatán.
A megemlékezés után az aradi színházban Háromszék Táncegyüttes Hazától hazáig című folklórműsorára várták a közönséget. A díszelőadás előtt adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által adományozott Kiváló Közművelő oklevelet, amelyet 2025-ben Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, az aradi magyar kulturális hagyaték ápolásában és megismertetésében végzett kiemelkedő tevékenységéért, a közösségi művelődés terén végzett pótolhatatlan munkájáért, valamint az aradi kulturális turizmus fellendítésének elismeréseként vehet át.
Tekintse meg képgalériánkat a március 15-i rendezvényről:
