Novemberben és decemberben tartják meg a parlamenti és elnökválasztást

A kormánypártok csütörtökön megállapodtak arról, hogy három egymást követő novemberi és decemberi hétvégén rendezik meg a parlamenti, illetve elnökválasztást, és ezt később kormányhatározatban is rögzítették.

A Marcel Ciolacu miniszerelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nicolae Ciucă szenátusi elnök által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) bejelentette, hogy – csaknem egy hónapig tartó feszültségek és ellentmondó nyilatkozatok után – megállapodtak a választások menetrendjéről: az elnökválasztás első fordulóját november 24-én, a második fordulót pedig december 8-én rendezik meg, míg a kétkamarás parlament összetételéről december elsején, Románia nemzeti ünnepén dönthetnek a választópolgárok.

A kormánypártok közleményükben arra hivatkoztak, hogy a menetrend kialakításánál figyelembe vették az ellenzéki pártok javaslatait is, amelyekkel a hét elején rendezett kétnapos konzultációsorozatot Marcel Ciolacu miniszterelnök. A kabinet csütörtökön el is fogadta a választások menetrendjét rögzítő határozatot, „ezzel a téma le van zárva” – jelentette ki Ciolacu. Nicolae Ciucă csütörtökön újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta: a „jelen állás szerint” mindkét koalíciós párt saját jelöltet indít az államfőválasztáson, ugyanakkor – a PSD és a PNL súlyára hivatkozva – lehetségesnek nevezte, hogy a választások után is közösen kormányozzanak. A parlamenti választások időzítésére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélekedett: „idén december elseje nemcsak a románok nemzeti ünnepe, hanem a demokrácia ünnepe is lehet.”

A választások menetrendje körüli vita kis híján kormányválságot idézett elő, miután a PNL a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választások után meggondolta magát és – belügyminisztere révén – megakadályozta, hogy a kormány szeptemberre írja ki az elnökválasztást, ahogyan arról a kormánykoalíció februárban megegyezett. Év elején a parlament külön törvényt is elfogadott annak érdekében, hogy az elnökválasztást a tisztségben lévő államfő mandátumának lejárta előtt akár három hónappal is meg lehessen rendezni. Az elnökválasztás időzítése így taktikai megfontolások és politikai viták tárgyává vált.

A parlamenti választások időzítését azonban behatárolja az az alkotmányos előírás, amely szerint az államfőnek legkésőbb 20 nappal a választások után össze kell hívnia az újonnan választott törvényhozást, másfelől az előző összetételű parlamentnek is, amely 2020. december 21-én tartotta alakuló ülését, ki kell töltenie 4 éves mandátumát.

Romániában a rendszerváltás óta egyszer sem hívták a nemzeti ünnepen urnákhoz a választópolgárokat. Ezt eddig azért is kerülték, mert Romániában nemcsak december 1. hanem november 30. (Szent András napja) is munkaszüneti nap. A román média szerint azonban idén azért lehet mégis alkalmas a voksolásra ez az időszak, mert a két munkaszüneti nap szombatra és vasárnapra esik, tehát nem lesz olyan hosszú hétvége, amely választókerületük elhagyására, nagyobb kirándulásokra csábítaná az embereket.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Adóamnesztiát hirdetett a kormány
A pénzügyminisztérium szerint 330 ezer cégnek és 850 ezer magánszemélynek van tartozása, melyek összértéke 72 milliárd lej.
Magyarország mindent megtesz azért, hogy Románia még idén beléphessen a schengeni övezetbe
A közúti határellenőrzés megszűnésével eltűnnének a hosszú sorok.
Jövő áprilistól megszűnik az energiaár-támogatás, csak a rászorulók kaphatnak szubvenciót
Jelenleg havi 100 kW/h-nál kisebb fogyasztás esetén a villanyszámla nem haladja meg a 45 lejt.
Idén eddig több mint 90 ezer betétdíjas csomagolást váltottak vissza
Augusztus elsejéig 1,336 milliárd palackot és fémdobozt vittek vissza.
A bevándorlókkal nőtt Románia állandó lakossága
Az év első napján 19 064 409-en éltek az országban.
Jövő héten kezdik meg az oktatási-nevelési támogatás utalását
Több mint 227 ezren részesülnek a magyar állam támogatásában: az 100 ezer forintnak megfelelő össze az elmúlt tanévre jár.