Az első világháború előtt az Osztrák–Magyar Monarchia Európa második legnagyobb birodalma volt – mondta az Antall-kormány egykori honvédelmi államtitkára a Fidesz és a KDNP szegedi szervezetének a trianoni békediktátum aláírása 95. évfordulójának előestéjén rendezett megemlékezését követő beszélgetésen. Akkor kezdődött azonban el a világtörténelem legnagyobb fegyverkezési versenye, Magyarország pedig „a nagyhatalmak őrlő malomkövei közé került” – fogalmazott. Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel a győztes antanthatalmak célja Németország meggyengítése volt és az, hogy a németeknek soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese – fejtette ki Raffay Ernő.
A győztesek érdekei egybevágtak a cseh, a román és a szerb nemzeti elit céljaival, így a Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét elvesztette – idézte fel a történész. A békediktátumban közrejátszott a Károlyi-kormány hibás politikája és a Tanácsköztársaság gyilkos kommunista diktatúrája – mondta az egykori államtitkár, hozzáfűzve: „a rossz kormánynak és a rossz döntéseknek a nép issza meg a levét”.
A beszélgetést megelőzően a Fidesz és a KDNP szegedi szervezete néma főhajtással és koszorúzással emlékezett a Délvidéki Országzászló Emlékműnél.
A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
MTI
A Kossuth Rádióban ma az elszakított területeken élő személyek vallanak arról, hogy számukra mit jelent a nemzeti összetartozás napja. Aradról Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke beszél. A riporter Pataky Lehel Zsolt. Hallgassa meg!