Ha Románia alkalmas a menekültek befogadására, akkor alkalmasnak kell lennie a schengeni csatlakozásra is – jelentette ki Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője a maszol.ro portálnak. Az EP képviselő annak – az RMDSZ által is támogatott – bukaresti álláspontnak a hátteréről beszélt, miszerint Románia nem fogadja el az Európai Bizottság javaslatát, hogy kötelező kvóták alapján osszák szét a tagállamok között az Európai Unióba érkezett menedékkérőket. Rámutatott: ugyanazok várják el a szolidaritást Romániától, akik nem tartják méltónak arra, hogy integrálják a schengeni övezetbe. „Szívem szerint egyetértek a kvótarendszerrel, de a szolidaritás legyen kétoldalú” – magyarázta Winkler Gyula, miért szavazott az Európai Bizottság javaslata ellen Strasbourgban.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint Romániát és Bulgáriát azért nem engedik be négy éve a belső határellenőrzés nélküli övezetbe, hogy ne teremtsenek folyosót Görögország és az övezet többi állama között. „Görögországban ugyanis már két évvel ezelőtt volt 600 ezer illegális bevándorló. A schengeni csatlakozásunkat megvétózó államok úgy gondolták, hogy Románia és Bulgária belépésével a kötelezettségeit nem teljesítő Görögország szárazföldi csatlakozást kapott volna az unió többi részéhez. Ezért nem léptünk mi be” – vélte az EP-képviselő. Szerinte azonban nincs összefüggés a schengeni tagság és a migrációs útvonalak között. „Itt elsősorban az embercsempészek szempontjait kell figyelembe venni: mennyibe kerülnek egyes útvonalak, illetve mennyire vannak megszervezve a csempészhálózatok egyes országokban. Bármennyire kárhoztatjuk is Bulgáriát és Romániát, még mindig könnyebb ma megszervezni Szerbián és Albánián keresztül egy embercsempész-hálózatot. Olaszország és Görögország nem a Schengen-tagság, hanem a földrajzi elhelyezkedése miatt lett frontállam” – állította.
Az Európai Bizottság kvótarendszeréről Winkler megjegyezte: nem tudja elképzelni, hogyan lehet majd Romániában elhelyezni olyan menekülteket, akik Svédországba vagy Németországba akarnak menni. „Van elég használaton kívül helyezett laktanya az országban, de nem hiszem, hogy van 6351 olyan migráns, aki Romániába akar jönni” – mondta.
Csütörtökön Klaus Iohannis államfő kijelentette, hogy Románia elégedetlen azzal a „bürokratikus” megoldással, amelyet az Európai Bizottság elnöke javasolt a migrációs válságra, és továbbra is elutasítja a kötelező befogadási kvótákat. Az elnök bírálta az Európai Bizottságot, amiért a tagországok megkérdezése nélkül tett közzé „kötelezőnek szánt” kvótákat, vagyis olyan részleteket közölt a különböző tagországoknak szánt menekültek számáról, amelyekre megítélése szerint „ebben a szakaszban nem lett volna szükség”. Arra a kérdésre, hogy azt kívánja-e ezzel megüzenni: Románia semmiképpen nem hajlandó 1785 menedékkérőnél többet befogadni (amennyit júliusban felajánlott), Iohannis azt mondta: nem puszta számokról van szó. „Nem alkatrészekről beszélünk, amelyeket meg kell számolni, hanem emberekről, az Európába érkező bevándorlókról” – mondta, hozzátéve: Románia kinyilvánította már szolidaritását, felajánlotta, hogy lehetőségeihez mérten viszonylag nagyszámú menekültet befogad, de nem tartja megoldásnak, hogy „bürokratikus módon kiszámított” kötelező kvóták alapján, „könyvelői stílusban” osszák szét a menedékkérőket.
Az unió igazságügyi és belügyminisztereinek hétfői rendkívüli tanácskozásán Romániát a belügyi tárcát is vezető Gabriel Oprea fogja képviselni, azzal a mandátummal, hogy ne támogassa a bizottság kötelező kvótákra vonatkozó javaslatát. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plénuma előtt mondott évértékelő beszédében szerdán azt javasolta: az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól. Az áthelyezés kötelező elosztási kulcs alapján történne, amelynél a tagállam lakosságát, GDP-jét, a már befogadott menekültek számát és a munkanélküliségi rátát vették figyelembe. Romániának, a júliusban vállalt 1785 menedékkérő mellett 4646 Európába érkezett bevándorlóról kellene gondoskodnia.
MTI
