Az EP nemzeti kisebbségügyi munkacsoportja szolidáris az erdélyi magyarsággal

Az Európai Parlament (EP) nemzeti kisebbségüggyel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja (intergroup) csütörtökön állásfoglalásban vállalt szolidaritást a másfél milliós erdélyi magyar közösséggel a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyében – közölte Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, a munkacsoport társelnöke. Az intergroup strasbourgi ülésén elfogadott állásfoglalás felszólítja a román hatóságokat az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását célzó restitúciós folyamat folytatására, összhangban Románia uniós csatlakozáskor vállalt kötelezettségeivel. „A közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása kulcsfontosságú a Romániában élő magyar nemzeti közösség identitásának, kultúrájának és nyelvének megőrzéséhez. A visszaszolgáltatott ingatlanokban kiépített intézményi hálózat az erdélyi magyarság megmaradásának alapja” – hangsúlyozta Tabajdi, aki szerint nem engedhető meg, hogy megakadjon az amúgy is vontatottan haladó visszaszolgáltatási folyamat. „Románia 2007-es csatlakozása előtt az Európai Parlament számos alkalommal felszólította a román hatóságokat a rendszerváltás óta húzódó eljárások felgyorsítására. Sajnálatos módon a folyamat a mai napig nem zárult le” – emlékeztetett a magyar szocialista politikus. Az ügyben született bírósági ítéletről Tabajdi úgy vélekedett, hogy az ügy előzményeit ismerve a döntés megkérdőjelezhető. Egyben reményét fejezte ki, hogy a másodfokon eljáró bírói testület korrigálja a döntést, kimondja az ingatlanok visszaszolgáltatásának törvényességét, és felmenti a vádlottakat. „Ez az ítélet veszélyes precedenst teremthet, és a restitúciós folyamat visszafordításával fenyeget. Ez megengedhetetlen lenne” – hangsúlyozta. A frakcióközi munkacsoport állásfoglalása felhívja a figyelmet arra, hogy a Székely Mikó Kollégium ügye mozgósította a romániai magyar nemzeti közösség tagjait: e hó elsején Sepsiszentgyörgyön 30 ezer ember vonult a kollégium ügye miatt az utcára. „Megszerzett joguk elveszítése ellen tiltakoztak: azért, hogy ne államosítsák vissza az épületet, és munkájuk miatt ne sújtsa börtönbüntetés a restitúciós bizottság tagjait” – olvasható a dokumentumban. Az állásfoglalás szerint az eset a romániai törvényes visszaszolgáltatási folyamat megtorpanását jelenti, precedenst teremthet annak meghiúsítására. Országszerte több száz olyan visszaszolgáltatott ingatlan van, amelyben oktatási intézmény működött, és ezek mind veszélybe kerülnének – figyelmeztetett a munkacsoport. „Mi, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport tagjai, az európai nemzeti etnikai és nyelvi kisebbségi közösségek képviselői, szolidaritást vállalunk a másfél milliós romániai magyar közösséggel, mely kiáll közösségi és egyházi tulajdona, valamint a munkájukat jóhiszeműen végző szakpolitikusai mellett" - szögezi le az állásfoglalás. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a munkacsoport korábbi társelnöke szerint a Romániáról most ősszel készülő európai bizottsági jelentésnek az igazságügyi helyzet elemzésekor ki kell térnie a Székely Mikó Kollégium és az egyházi restitúció ügyére. A munkacsoport ülése után adott nyilatkozatában Gál Kinga hangsúlyozta: a kollégium visszaállamosításának ügye nem kizárólag egy nemzeti kisebbség jogait, illetve azok megsértését érintő kérdés, hanem a kisebbségi jogvédelem kategóriáját meghaladva az általános jogbiztonság kérdéskörét érinti, a jogszabályokba vetett bizalmat kérdőjelezi meg Romániában. „Ezért az Európai Bizottságnak az általános jogbiztonság szemszögéből kell vizsgálnia a kérdést” – mondta a néppárti EP-képviselő. Kilátásba helyezte: az ügyben ismét az uniós javaslattevő-végrehajtó intézményhez – a szerződések őréhez – fog fordulni annak érdekében, hogy ősszel, amikor Románia schengeni csatlakozásához kapcsolódóan az igazságügy terén tett vállalások betartását vizsgálja majd az Európai Bizottság, akkor a jelentés tartalmazza a Székely Mikó Kollégium ügyét, mint az egyházi javak visszaszolgáltatásaira tett ígéretet, illetve az általános jogbiztonság elvét megsértő esetet.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Politikai „földcsuszamlást” indított el az elnökválasztás első fordulójának eredménye
Călin Georgescu független jelölt és Elena Lasconi USR-s jelölt jutott a második fordulóba, a kormánykoalíció két pártjának elnökei, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă pedig benyújtották lemondásukat a pártelnöki tisztségről a választási kudarc nyomán.
Ingázni fog a hőmérő higanyszála a következő két hétben
A Bánságban és Körösök vidékén a hét végére hűl le az idő.
AUR-tiszteletbeli elnöki tisztség és háborús bűnösök népszerűsítése fűződik Călin Georgescu nevéhez
Az ügyészség büntetőeljárást indított ellene, mert azt mondta, hogy a Vasgárda vezérei hősöknek és mártíroknak tekinthetők.
Fordult a kocka: Călin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, Lasconi megelőzte Ciolacut [FRISSÍTVE]
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 99,97 százalékos feldolgozottságánál majdnem 23 százalékkal vezet a független jelölt.
Exit poll: Ciolacu és Lasconi jutott az elnökválasztás második fordulójába
Az urnáktól távozó szavazópolgárok körében végzett közvéleménykutatás eredményei szerint a PSD és az USR jelöltje végzett az első két helyen.
Közel 19 ezer szavazóhelyiségben több mint 18 millió állampolgár voksolhat az elnökválasztás első fordulójában
Ha egyik jelölt sem nyeri el az érvényes voksok több mint felét, december 8-án második fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részévtelével.