A valamivel több mint 1500 lakosú, túlnyomó részt (közel 83,5 százalékban) magyarok lakta település volt az RMDSZ-es elöljáró szerint eddig Arad megye egyetlen közigazgatási egysége, amelyben nem voltak számozva vagy elnevezve az utcák (csak házszámok léteztek). „A törvény kötelez bennünket arra, hogy valamiképpen megkülönböztessük az utcákat. A helybeliek a dűlőnevek és különböző falurészek szerint tudták, ki, hol lakik, de hivatalossá is kellett ezt tenni. Mi a névválasztás mellett döntöttünk, mert a falu neves szülötteinek is emléket akartunk állítani ezáltal” – magyarázta Korondi Erika.
A jóváhagyás folyamata a prefektúrán kezdődött, majd miután a megyei lakosság-nyilvántartó hivatal és a rendőrség is rábólintott, érvénybe léptek az új utcanevek és házszámok. A változás a lakosságra is kötelezettséget ró, hiszen az okmányokat cserélni kell majd, de a polgármester szerint ezt ráér megtenni, amikor a jelenleg érvényes személyi igazolványok, jogosítványok stb. érvényességüket veszítik. Addig az új és a régi házszámok párhuzamosan maradnak használatban.
A polgármester megemlítette, hogy bár a román lakosság aránya nem éri el a 12,5 százalékot Kisiratoson, a törvény szerint román irodalmi személyiségekről kellett elnevezniük az utcák/közterek húsz százalékát. Emellett a magyar irodalom és kultúra (Móricz Zsigmond, József Attila, Petőfi Sándor vagy Liszt Ferenc), illetve történelem jeles személyiségeiről (például Bethlen Gáborról) neveztek el utcákat, de a hangsúlyt a Kisiratoshoz kötődő személyiségekre fektették. Így a település alapítójaként tisztelt Szalbek György és templomépíttető felesége, Török Zsófia neveit viselik utcák a községben, továbbá kisiratosi születésű egyházi személyiségekét, mint néhai Páter Godó Mihály jezsuita szerzetes vagy néhai Túry László kanonok, nagyprépost, de művészek, népművelők is vannak közöttük, mint néhai Bérczi Ferenc.
A névválasztás és a dokumentáció összeállítása Almási Gábor történelemtanár, kisiratosi RMDSZ-es önkormányzati képviselő érdeme – hangsúlyozta a polgármester.