Arad mai, hosszan elnyúló városközpontja a régi főtér meghosszabbításából alakult ki. Körülbelül a sugárút közepén magasodik a flamand reneszánsz stílusban épült városháza, az egykori Andrássy tér meghatározó épülete, amely sok aradi képeslapon, vagy reprezentatív felvételen látható.
Az épületnek boltíves főbejárata és két mellékbejárata van, az 54 méter magas főtorony a középkori városházákra emlékeztet, toronyóráját 1878-ban Svájcból hozatták.
Az egykori sópajta helyén emelt épület még impozánsabb lett volna az eredeti tervek alapján, viszont a város akkori atyái elszámolták magukat. A párhuzamosan épülő színház felemésztette a pénz javát, így le kellett mondani többek között a városháza második emeletéről és a Marosra néző épületszárnyról. Az építésre kiírt pályázatot Lechner Ödön, a 19. század egyik legnevesebb építésze nyerte meg, de mivel tervének kivitelezésére nem futotta a költségvetésből, megbízták Pekár Ferenc helyi műépítészt egy olcsóbb változat elkészítésével.
Idén volt 145 éve, hogy a díszterem befejezésével végleg elkészült a mai aradi városháza. Pataky Lehel Zsolt az épület történetéről kérdezte Ujj János aradi helytörténészt, nyugalmazott történelemtanárt.
Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült interjút (a hang a lejátszó gombra való kattintással indul el):