Az EMNP állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a kihirdetés előtt álló jogszabály még hivatkozási alapot is nyújthat a székely zászló elleni hatósági fellépéshez. Amint írják, a törvény kizárólag a közigazgatási egységek zászlóiról szól, és azt is rögzíti, hogy két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Az elnökség azt is kifogásolja, hogy a helyi zászlók ügyében az önkormányzatoknak csak előterjesztési joguk van, a zászlót a románkormánynak kell elfogadnia.
„A néppárt az elejétől kezdve azon az állásponton volt, hogy felesleges túlszabályozni a kérdést, ugyanis a nemzeti közösségek szimbólumainak szabad használata az emberi jogokból levezethető alapvető közösségi jog, és ezt jelenleg nem tiltja semmilyen jogszabály, akik pedig akadályozzák, azok törvényellenesen teszik azt” – közölte az EMNP. A párt felháborítónak tartotta a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kérdésben tanúsított hozzáállását. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy újabb cinikus átverés a bukaresti hatalom részéről, amihez sajnos az RMDSZ képviselői és szenátorai aktív segítséget nyújtottak, megszavazva a PSD tervezetét, és félretájékoztatva a magyar közvéleményt” – áll a dokumentumban. Az EMNP felszólította az RMDSZ vezetőit, ismerjék el, hogy tévúton jártak, és ne folytassák a közvélemény megtévesztését. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2014-es nagypénteki felhívásához csatlakozva a párt mozgalom indítására buzdított a székely jelképek védelmében. „Hordja ki-ki a székely címert ruháján, mobiltelefonján, autóján, a zászlót pedig tűzzék ki a közintézményekre, magánházakra, és vonják fel az udvarokon” – idézte az SZNT felhívását a néppárt elnöksége.
A törvényt az RMDSZ képviselői arra hivatkozva szavazták meg a parlamentben, hogy valamennyi székelyföldi önkormányzat a székely zászló kissé módosított változatát fogadhatja el saját jelképének. Megkülönböztetésül pedig ráhelyezheti a zászlóra a saját címerét, vagy ráírhatja a település nevét.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) levélben kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy küldje vissza a parlamentbe a szerdán elfogadott zászlótörvényt – közölte az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében a székelység közképviseleti testülete. Az SZNT egyben felkérte az ombudsmant (a nép ügyvédjét), hogy kérje az elfogadott jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát, a magyar kormányt pedig arra kérte, hogy a két ország közötti alapszerződés értelmében tegyen lépéseket a székely szimbólumok védelméért.
Az SZNT megállapította, a zászlótörvényt nem azzal a céllal fogadták el, hogy a székely zászlónak a román zászlóval egyenlő használatát tegye lehetővé, hanem éppen korlátozni próbálták a székely szimbólum használatát. Úgy vélte, a jogszabály ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának, és Románia alkotmányát is sérti. A tanács szerint a jogszabály „nem veszi figyelembe az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottságának (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentését, amely kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására”, és felszólítja Romániát, hogy érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét a román, illetve a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatosan.
Az SZNT azt is bejelentette, hogy tájékoztatta az Európa Tanács illetékeseit, valamint a bukaresti nagykövetségeket arról, hogy Románia ismét megsérteni készül az Európa Tanács dokumentumait, és felkérte a Velencei Bizottságot, hogy véleményezze a jogszabályt. „Az egységes jelképhasználat kifejezője annak, hogy Székelyföld egy és oszthatatlan, egységes az autonómia mozgalom, és egységes a székely nép az autonómia igénylésében” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett dokumentumban.
MTI-összefoglaló