Kézfogások – Kohán-tárlat Aradon

Miután november végén Gyulán megerősítették a 20 éves testvérvárosi kapcsolatot a két település elöljárói, és az aradi filharmonikusok gálakoncertet adtak a „szomszédban”, december 12-én, pénteken viszonozzák a látogatást az Arad–Gyula Kézfogások-rendezvénysorozat keretében. Kohán György (Gyulavári, 1910. február 22.–Gyula, 1966. december 16.) Kossuth-díjas festőművész, grafikus, az alföldi festők és a hódmezővásárhelyi művésztelep jeles képviselőjének munkáiból nyílik kiállítás az Arad Megyei Múzeum Ferdinánd (Popa de Teiuş) utcai Szépművészeti részlegének II. emeleti Ovidiu Maitec-termében. Kezdési időpont: 17.30 óra.

A városháza dísztermében 15 órakor kezdődő ünnepségen aláírják azt a dokumentumot, amely kimondja, hogy az „Gyula és Arad városa között 1994-ben létrejött Testvérvárosi Együttműködési Megállapodás jelen megerősítésének célja, hogy a két város polgárainak egymás iránti kölcsönös érdeklődésére alapozva, a városaink közötti kapcsolatok megerősítésével az elmúlt 20 évben kialakult baráti kapcsolatok továbbfejlődjenek.” Ennek értelmében erősítik a baráti kapcsolatok kiépítését, elősegítik a lakosságot képviselő delegációk látogatásait a jövőben. Emellett mindkét város aktívan törekszik a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és művelődési; az iskolák közötti és a civil kapcsolatok kiszélesítésére, továbbá kiemelt hangsúlyt helyeznek a turizmus fejlesztésére.

Jelen lesz Pocsay Gábor és Cristian Moisescu, Gyula és Arad 20 évvel ezelőtti polgármestere, továbbá Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Florin Vasiloni, Románia gyulai főkonzulja.

17.30-kor nyílik meg a Kohán-kiállítás. Kohán György a ma már Gyulához tartozó Gyulaváriban született. Tehetsége korán megmutatkozott. Első bemutatkozására a szülővárosában került sor 1924-ben a Gyulai Műbarátok tárlatán. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte 1927-ben Glatz Oszkár tanítványként, majd egy szabadiskolán folytatta (1928). 1930-ban sikerrel szerepelt egy tárlaton a fővárosban. Ezt követően tanulmányútra indult: tíz hónapot töltött Párizsban (1930–1931), majd rövid időt Olaszországban (1935). 1933-tól Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol alapító tagja lett a Tornyai Társaságnak. Első önálló kiállításán 1936-ban Budapesten közel harminc alkotását mutatták be, s ezt követően az ország számos településén szerepelt. 1960-ban és 1964-ben Munkácsy-díjat, majd halála évében, 1966-ban Kossuth-díjat kapott. 1965-ben életmű-kiállításának a Magyar Nemzeti Galéria biztosított helyet. Kohán  a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotója, európai formátumú művész. Egyedülálló festészete az alföldi realisták örökségét fejlesztette tovább, amely kiegészült mexikói és francia inspirációkkal. Alkotásai robosztus monumentalitást, analitikus könnyedséget, olykor a kubista technika hatását tükrözik. Alkotásainak olykor megdöbbentő ősereje, máskor játékosan groteszk és komikus jellege egy sokat szenvedett és nélkülözött ember stációinak lenyomatait tükrözik, aki mélységesen ragaszkodott európaiságához és alföldi gyökereihez. A művész 665 festményét és 2370 grafikáját adományozta a városnak. Gyula, a festőművész szülővárosa, Kohán emlékére 1979-ben létrehozta a Kohán Képtárat, amely állandó kiállításnak ad otthont.