A Kézfogások ötletgazdája szerint a politika rátelepedett a rendezvényre

„Tisztelt Szerkesztőség!

Az általam 1992-ben javasolt, és először 1994-ben Gyula és Arad helyszínekkel megvalósult Kézfogások Magyar–Román Baráti Találkozó kapcsán, amely kezdeményezés eredményeként 1994-ben aláírták Gyula és Arad testvérvárosi szerződését, az alábbi közleményt adom ki.

Az utóbbi időben a politika különösen rátelepedett a találkozóra. Engem mint ötletgazdát nem szoktak meghívni a gyulai rendezvényekre. Aradra tavaly kaptam meghívott, de egyrészt éppen akkor beteg voltam, másrészt az általam elindított Kézfogások a két nép barátságáról kellene szóljon, és nem arról, hogy a városi vezetők kit óhajtanak meghívni. A gyulai vezetők viselkedése miatt nem mentem el a tavalyi aradi rendezvényre. Annál is inkább, mert éveken át Aradra sem hívtak. Ebben az évben sem hívtak Gyulára! Bod Tamás gyulai önkormányzati képviselő 2015. november 15-én politikusi Facebook-oldalán ismét szóvá tette a dolgot. Én a Bod Tamás Facebook -oldalán megjelent írására nagyon röviden így reagáltam: »Én már ezen túltettem magamat. Csinálják, ahogy helyesnek gondolják.« Ezzel azt akartam kifejezni, hogy nem kívánok a gyulai városvezetéssel hadakozni. Bognár Levente aradi alpolgármesterrel azonban nekem semmilyen problémám nincs. Bod Tamás egyébként újságíróként tudósított az első Kézfogásokról 1994-ben. Őt azóta ismerem. Néhány éve ő újságíróból politikus lett, és Gyula egyik önkormányzati képviselője, és ezen tisztségéből adódóan kifejtette véleményét a Kézfogások rendezvényről is. Tavaly Bod Tamás mint Gyula város egyik önkormányzati képviselője interpellációt nyújtott be ez ügyben dr. Görgényi Ernő gyulai polgármesterhez, a polgármester erre válaszul a gyulai testületi ülésen heves kirohanással reagált a személyemmel kapcsolatban. Én azonban továbbra is megmaradtam civilnek, és nem látom értelmét a gyulai városvezetőkkel a vitának. Olyan helyre egyébként sem megyek, ahol nem látnak szívesen.

Lelkes, és talán naiv fiatalemberként indítottam el a Kézfogásokat, amit főként civil rendezvénysorozatnak szántam. Úgy gondoltam, hogy a politikusok csak segítői lesznek ennek a megbékélési folyamatnak, és a civil kapcsolatok lesznek az igazán fontosak. Ez másként történt.

Susánszki Imre,

a Kézfogások Magyar–Román Baráti Találkozó ötletgazdája, elindítója”