Az azerbajdzsáni Állami Olajalap (SOFAZ) nem tervezi, hogy magyar államkötvényeket vagy más pénzügyi eszközöket vegyen, ezt a alap hozta nyilvánosságra hétfőn egy közleményben, amelyet az MTI ma hozott nyilvánosságra.
A rövid, mindössze 4 soros dokumentum szerint "a magyar államkötvények vásárlására vonatkozó hírekre reagálva az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajalapja hivatalosan bejelenti, hogy a SOFAZ nem fontolgat semmilyen beruházást államkötvényekbe, vagy más pénzügyi eszközökbe Magyarországon." Az olajalap a közleményben az ilyen hamis információk tisztázását sürgeti a SOFAZ-nál, még mielőtt azokat bárki publikálná.
Az esetleges azeri kötvényvásárlásról szóló híresztelések augusztus elején bukkantak fel: ekkor jelentette a Reuters hírügynökség, hogy Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában denominált magyar államkötvény-kibocsátásról. A hírrel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) az MTI-vel közölte: "a magyar állam az IMF/EU tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását". Ugyanakkor az ÁKK azt is közölte: a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK a forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapír-piac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként.
Augusztus 23-án a Figyelő írt arról, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna, török közvetítéssel. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese ezt követően cáfolta, hogy a kormány azeri kötvényekkel próbálna 3 milliárd eurót bevonni, ezzel akarván mérsékelni az ország IMF-függőségét. Amikor azonban a múlt pénteken Magyarország kiadta a jelentős olaj- és földgázkészletekkel rendelkező Azerbajdzsánnak a "baltás gyilkost", Ramil Safarovot, akit otthon azonnal kegyelemben részesítettek, s hősként ünnepeltek, ismét csak elhangzottak olyan találgatások, hogy Azerbajdzsán mindezt 2-3 milliárd euró értékben magyar államkötvények vásárlásával hálálhatja majd meg.
"Nem lesz jó kimenetele"
A hvg.hu-nak nyilatkozó Kende Tamás szerint világos, hogy Safarov „kiszabadításának” az azerbajdzsáni vezetés szerint fontos belpolitikai üzenete van, és az azeri vezetés az örményeknek is üzenni akart. Magyarországot – illetve az átadással kapcsolatos magyar érdekeket - viszont Azerbajdzsán látványosan negligálja, miközben elvileg nagyon jók a kétoldalú kapcsolatok. Amennyiben ugyanis a magyar szempontok „kicsit is fontosak lettek volna Bakunak”, akkor Kende szerint Safarovot néhány évig legalább egy alacsonyabb biztonságú (kényelmesebb) börtönben tartják, majd utána kegyelmeznek meg neki. A botrány nem az elítélt átadásából lett (még ha az örményeket ez is bántotta volna), hanem az instant elnöki kegyelem miatt, ami az üggyel kapcsolatos magyar szempontok teljes figyelmen kívül hagyását is jelenti.
Emiatt Kende Tamás szerint Magyarország számára „nem lesz jó kimenete ennek a történetnek”, hiszen jelenleg az Örményországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok mélyponton vannak, míg Azerbajdzsánt a magyar fél fenyegeti diplomáciai jegyzékben nemzetközi jogi kötelezettségei megsértése miatt, Baku pedig Budapestet kárhoztatja, mivel az a büntető eljárás során állítólag megsértette a cselekményt egyébként büszkén vállaló Safarov jogait. (Arról már nem is beszélve, hogy a lépéssel egyszerre sikerült „kivívnia” a magyar kormánynak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió nemtetszését is.) Safarov nem fog visszakerülni Magyarországra, és soha sem fogjuk egyértelműen megtudni, csak valószínűsíthetjük, hogy Azerbajdzsán megsértette a nemzetközi jogot. Azerbajdzsán szerződésszegésének – ha az egyébként bizonyítható is lenne - feltehetőleg nem lesznek jogi konzekvenciái.
Az Országgyűlés felelős bizottságában érdekes lenne megtudni, hogy „mi volt a magyar érdek az átadás kapcsán, folyt-e diplomáciai tervezés a különféle lehetséges szcenáriókra, milyen valószínűséget tulajdonítottak ezeknek, és arra volt-e valamilyen terv, hogy mi történik akkor, ha Azerbajdzsán úgy jár el, ahogy az elmúlt három napon végül is eljárt” – mondta Kende Tamás, aki szerint mindenképpen jó lenne tudni, folyt-e ilyen előkészítés, vagy „a tervezés ilyenkor csak arra szorítkozik, hogy mindenki szigorúan jogszerűen jár el?”.
MTI/hvg.hu
