Az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje, Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester 30,19%-kal végzett a második helyen. A további sorrend: Călin Popescu-Tăriceanu (független) 5,83%, Elena Udrea (Népi Mozgalom Párt) 5,17%, Monica Macovei (független) 4,65%, Kelemen Hunor (RMDSZ) 3,87%, Dan Diaconescu (DD Nép Pártja) 3,84%, Corneliu Vadim Tudor (Nagy-Románia Párt) 3,71%, Teodor Meleşcanu (független) 1,17%, Szilágyi Zsolt (EMNP) 0,63%, Gheorghe Funar (független) 0,48%, William Brînză (Román Ökológus Párt) 0,45%, Constantin Rotaru (Szocialista Szövetség Párt) 0,29%, Mirel Mircea Amariţei (Prodemo) 0,08%.
A két hét múlva sorra kerülő második fordulóban Ponta és Johannis fog megméretkezni egymással. Az urnazárás után a jelenleg miniszterelnök Ponta hangsúlyozta, hogy valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Bejelentette, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártokkal kedden egyeztet, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, aki a kormány élére kerül, amennyiben ő nyeri az elnökválasztást. Meggyőződésének adott hangot, hogy a koalíciós tárgyaláshoz a PSD két kisebb partnere, a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), valamint a koalícióban helyet foglaló RMDSZ mellett a Călin Popescu Tăriceanu által alapított új liberális párt is csatlakozik. Liviu Dragnea, a PSD főtitkára derűlátóan nyilatkozott Ponta győzelmi esélyeiről. Hangsúlyozta, amennyiben beigazolódnak az exit poll eredmények, egyrészt Ponta jobb eredményt ért el, mint pártja a májusi európai parlamenti választásokon, másrészt soha nem volt ilyen nagy különbség az első forduló után az első és a második jelölt között az elnökválasztáson.
Az ellenzéki Klaus Johannis korrektnek nevezte az exit poll felmérések által előrevetített eredményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön egyaránt nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Ezért felszólította a Központi Választási Irodát, hogy hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását. Szerinte a második fordulóban a románok két lehetőség közül választhatnak: az általa képviselt „normális” Románia, valamint a Ponta által jelképezett „hazugság” Romániája közül. Johannis kijelentette: szavazzanak rá a második fordulóban azok a választók, akik nem akarják egyetlen párt kezébe adni a teljes hatalmat, utalva ezzel arra, hogy a PSD képezi a kormánynak is a fő erejét.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jónak ítélte azokat az eredményeket, amelyeket a vasárnapi államfőválasztás exit poll felmérései jeleztek számára. A támogatottságát 3,5 és 4,3 százalék között mérték a közvélemény-kutatók. A politikus az urnazárás utáni sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy sikerült eljuttatni az RMDSZ üzenetét a választókhoz. Megjegyezte: olyan településeken is kapott szavazatot, ahol nem élnek magyarok, ez azt jelenti, hogy hiteles programmal állt a társadalom elé. A program ismertetése, népszerűsítése folytatódik. Az RMDSZ az elkövetkező napokban dönt arról, hogy mit tanácsol választóinak a két hét múlva tartandó második fordulóra – tette hozzá a szervezet elnöke. Kelemen Hunor az MTI kérdésére úgy vélte, a székelyföldi megyékben azért maradt az országos átlag alatt a választói aktivitás, mert az elnökválasztást nem tartották egy időben a parlamenti voksolással. „2009-hez képest jelentős változás nem történt, imitt-amott sikerült jobban mozgósítani” – jelentette ki. A politikus nagy tévedésnek nevezte, hogy 2003-ban ötévesre hosszabbították az elnöki mandátumot, és ezzel eltolódott a parlamenti választások és az államfőválasztás időpontja. Hozzátette, ez a körülmény nemcsak azért rossz, mert megnehezíti az RMDSZ számára a mozgósítást, hanem azért is, mert állandó kampányban tartja az országot.
Sikernek tartja Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökjelöltje, hogy a romániai elnökválasztáson szabadon beszélhettek Románia föderális berendezkedésének a tervéről. Szilágyi az exit poll felmérések szerint a szavazatok 0,5-0,7 százalékát szerezte meg. Sajtótájékoztatóján az EMNP jelöltje nem kívánta kommentálni a közvélemény-kutató társaságok által mért támogatottságát. Hozzátette, ha egyetlen szavazatot sem kapott volna, akkor is érdemes volt elindulnia a választási versenyben, hiszen ez adott lehetőséget a romániai történelmi régiók autonómiájáról szóló programjuk bemutatására.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke hozzátette, hogy a 2012-es parlamenti választásokon még tiltották a föderalizmust hirdető választási klipjük sugárzását, most viszont szabadon beszélhettek e témáról. Szilágyi Zsolt a bukaresti politikát megszálló korrupcióban látja annak az okát, hogy az erdélyi választók az átlagosnál kisebb arányban éltek a szavazás jogával. A magyar többségű székelyföldi megyék rossz részvételi adatait pedig azzal magyarázta, hogy az RMDSZ elnökjelöltje nem vállalta a nyilvános vitát. Úgy véli, a két magyar elnökjelölt nyilvános vitája jobban mozgósíthatta volna a magyar közösséget, valamint hogy a magyar lakosság még mindig fél véleményt nyilvánítani, ugyanis úgy gondolja, hogy következményekkel fog járni, ha kiderül, nem az RMDSZ jelöltjét támogatta.
Az EMNP jelöltje úgy véli, a választás tapasztalata reményt ad a pártjának a további növekedésre, s folytatják a meggyőző munkát azért, hogy Románia az autonóm régiók szövetségévé váljon. Szilágyi Zsolt elmondta még, a végleges eredmények ismeretében dönt a párt országos elnöksége arról, hogy mit tanácsolnak az ő első fordulós támogatóinak a második fordulóra. Hozzátette, kevéssé tartják valószínűnek, hogy a baloldali Victor Ponta támogatására biztatnák a szavazóikat.
FRISSÍTÉS: Az országos választási iroda – a vasárnapi voksolás jegyzőkönyvei 91 százalékának összesítése után – azt közölte, hogy Ponta a feldolgozott szavazatok 40 százalékát, Iohannis pedig a 30,5 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen Călin Popescu Tăriceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,46 százalékkal, a negyedik a távozó Traian Băsescu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea lett 5,17 százalékkal, az ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő 4,51 százalékkal, a hatodik pedig Dan Diaconescu populista médiamágnás lett 3,94 százalékkal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát kapta.
Corneliu Vadim Tudor, az idegengyűlölőnek tartott Nagy-Románia Párt alapító elnöke 3,65 százalékon, Teodor Meleşcanu független jelölt, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója 1,11 százalékon áll.
