A rendszer működésének bemutatására a családi vállalkozásként indult, román befektetők által működtetett bukaresti La Cocoș áruházban rendezett sajtóértekezletet a környezetvédelmi minisztérium. A betétdíjas rendszer (deposit return system – DSR) bevezetése nyomán a gyártóknak és a viszonteladóknak kötelességük lesz begyűjteni és újrahasznosítani a víz, illetve üdítő- és szeszesitalok palackozására használt, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalmú flakonokat, üvegeket és fémdobozokat.
Ennek érdekében csak a DSR-logóval és a visszaváltáshoz szükséges kódokkal ellátott palackokban és dobozokban hozhatják Romániában forgalomba – az akár külföldön gyártott – termékeiket, amelyek ára egységesen 50 banival lesz több. Ezt az összeget a vásárló maradéktalanul visszakapja, ha az üres üveget, PET-palackot vagy fémdobozt leadja egy gyűjtőpontnál, vagy bedobja egy visszaváltó automatába.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerint az ország 80 ezer kiskereskedője közül 63 ezer már csatlakozott a rendszerhez, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy még 3-4 hónapba telhet, amíg a DSR-logóval ellátott, visszaváltható csomagolóanyagok kerülnek többségbe az üzletek polcain, mivel a kereskedők előbb a meglévő (betétdíj nélküli) készleteiket próbálják értékesíteni.
„Az ország minden lakosa tehet azért, hogy Románia szebbé, tisztábbá váljon” – hangsúlyozta a szerdai sajtótájékoztatón Nicolae Ciucă szenátusi házelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Hozzátette: az egy főre jutó, csomagolóanyagból származó hulladék Romániában eléri az évi 116 kilogrammot, a Dunába naponta 4,2 tonna hulladék kerül, vagyis évi 1500 tonna. A házelnök emlékeztetett: az európai uniós célkitűzések szerint 2025-ig a PET-palackok 77, 2027-ig pedig ezek 90 százalékát kell újrahasznosítani. A Green Environment Support tanácsadó cég becslése szerint azonban Romániában jelenleg a hulladék alig 11-12 százalékát hasznosítják újra, és az ország e téren messze elmarad az EU mintegy 50 százalékos átlagától. Romániában ezért nagy reményt fűznek a most bevezetett DSR-rendszerhez.
Azokban az európai országokban, amelyekben a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el – mutatott rá Tánczos Barna RMDSZ-es politikus 2021-ben, amikor az akkor általa vezetett környezetvédelmi tárca kezdeményezésére a kormány elfogadta a betétdíjas rendszer bevezetéséről szóló határozatot. A volt tárcavezetőt a csütörtöki avatóra is meghívták. „Történelmi pillanat az italcsomagolások visszaváltó rendszerének elindulása. Az elmúlt évtizedek legnagyobb környezetvédelmi-logisztikai projektjét valósítottuk meg. Az RMDSZ kormányzása alatt olyan rendszer alapjait tettük le, amellyel biztosítani tudjuk, hogy az évente megvásárolt 7 milliárd italcsomagolás ne a környezetünket szennyezze, hanem újrahasznosuljon. Mostantól mindannyian tehetünk azért, hogy tisztára váltsunk” – idézte Tánczos Barna nyilatkozatát az RMDSZ csütörtöki közleménye.
A rendszert a sör- és üdítőitalgyártók, valamint a kiskereskedelmi üzletláncok szövetsége által a szaktárcával közösen megalapított RetuRO nevű vállalat működteti, amely jövő nyárig 17 hulladékgyűjtő és válogatóközpontot fog beüzemelni az országban. Ezek közül az elsőt hétfőn nyitották meg Bonchidán, amelynek avatóján Marcel Ciolacu miniszterelnök is részt vett. „A romániai betétdíjas rendszer a második legnagyobb lesz Európában Németország után az újrahasznosított csomagolóanyag mennyisége tekintetében, és világszerte a legnagyobb ilyen típusú integrált rendszer, amely reményeink szerint a világ valamennyi kormánya számára esettanulmányként szolgálhat. November 30-tól a románok is csatlakoznak ahhoz a 350 millió emberhez, akik betétdíjas rendszert működtető országokban élnek” – mondta a kormányfő.
MTI
