Bizalmat szavazott a parlament az RMDSZ részvételével megalakult koalíciós kormánynak
Az új kormány és Klaus Iohannis államfő az eskütétel után | Fotó: presidency.ro
Bizalmat szavazott a kétkamarás parlament hétfői együttes ülésén a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Marcel Ciolacu (PSD) vezette koalíciós kormánynak.
A második Ciolacu-kormányt a koalíciót alkotó pártok és a nem magyar nemzeti kisebbségek 240 képviselője és szenátora szavazta meg. A kabinet parlamenti jóváhagyásához legalább 233 szavazatra volt szükség. A titkos szavazáson az ellenzéki pártok törvényhozói 143 ellenszavazatot adtak le – írta az MTI.
A PSD–PNL eddigi nagykoalíciós kormányát is vezető régi-új miniszterelnök parlamenti programbeszédében kifejtette: fontos volt mielőbb stabil kormányt beiktatni Romániában, hogy megteremtse a gazdasági stabilitást és megszervezze az elnökválasztást. A helyreállítási alapokból és állami költségvetésből végzett beruházások folytatását, az adóbehajtás hatékonyságának növelését ígérte, felhívva a figyelmet, hogy Románia nem lesz képes nyugati szintű közszolgáltatásokat nyújtani lakóinak mindaddig, amíg az állami költségvetéshez nem járul hozzá mindenki.
Ciolacu szerint a kabinet döntéseit a „gazdasági hazafiasság”, vagyis a hazai termelés, a munkahelyteremtés ösztönzése, a húzóágazatok – mezőgazdaság, IT, kőolajipar, építőanyagipar – támogatása fogja vezérelni. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy sem a bukaresti parlament törvényhozói, sem az őket – akár a diaszpórából – megválasztó román állampolgárok nem Európa-ellenesek, a legutóbbi választásokon leadott „büntető” szavazatok a méltánytalanságnak szóltak.
Ciolacu ezért az új kormány legfontosabb feladatának a társadalmi méltányosság helyreállítását nevezte meg, és hadat üzent azoknak, akik a közpénzeken élősködnek.
A választások üzenetét értelmezve azt mondta: a románok békében akarnak élni, és az általa vezetett kormány garantálni fogja, hogy Románia békében fejlődjön. Hozzátette: kiváló kapcsolatot alakított ki az amerikai elnökválasztást megnyerő Donald Trumppal, akinek állítása szerint az egyik legfontosabb célkitűzése az ukrajnai háború megállítása. „Románia minden erejével támogatja az Egyesült Államok ezen célkitűzését” – szögezte le újabb mandátuma programbeszédében a miniszterelnök.
A szenátus élére megválasztott Ilie Bolojan PNL-elnök parlamenti beszédében úgy értékelte: létfontosságú volt, hogy Bukarestben egy európai, euroatlanti elkötelezettségű stabil kormány alakuljon meg, amely a bürokrácia és felesleges állami kiadások lefaragásával biztosítja a gazdasági növekedést – a PNL ezért vállalkozott a közös kormányzásra.
Kelemen Hunor parlamenti felszólalásában rámutatott: a kormány legfontosabb feladata, hogy helyreállítsa az állami intézmények iránti bizalmat, amit csak őszinteséggel, átlátható intézkedésekkel érhet el. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor határozott fellépést sürgetett az idegengyűlölet és antiszemitizmus ellen.
A koalíciós tárgyalásokon eredetileg részt vevő, de kompromisszumképtelensége miatt a koalícióból kiszorult Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szónoka, Cătălin Drulă azzal vádolta meg Ciolacut, hogy a „hazugság kormányzását” folytatja és – bár az ország nehéz helyzetéről beszél – továbbra sem hajlandó felelősséget vállalni azért, hogy ezt az általa vezetett kormány „hazugságai’ idézték elő. Drulă szerint az USR az „igazságot és reformot” követelő választói akaratnak engedelmeskedve ült le tárgyalni egy új kormány megalakításáról, de az új kabinet nem hajlandó reformokra, ugyanazt a hazugságpolitikát akarja folytatni, ugyanazokkal az emberekkel.
George Simion, a kormánypártok által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szerint a képmutatás tetőfoka, hogy most a választások után lemondását bejelentő Marcel Ciolacu kér bizalmat a parlamenttől, akinek „egy szavát sem lehet elhinni”. Az AUR elnöke kétségét fejezte ki, hogy ez a kormány képes lesz demokratikus választásokat rendezni, miután a 2024-es év folyamán „gúnyt űzött” a demokráciából a különböző választások összevonásával, az elnökválasztás érvénytelenítésével.
Az új román kormány tagjai a parlamenti voksolást követően letették a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt.
Az új kormány összetétele a következő:
- miniszterelnök – Marcel Ciolacu
- tárca nélküli miniszterelnök-helyettes – Marian Neacşu
- miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter – Cătălin Predoiu
- miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter – Tánczos Barna
- szállításügyi és infrastruktúráért felelős miniszter – Sorin Grindeanu
- igazságügyi miniszter – Radu Marinescu
- védelmi miniszter – Angel Tîlvăr
- gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter – Bogdan Ivan
- egészségügyi miniszter – Alexandru Rafila
- fejlesztésért, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős miniszter – Cseke Attila
- mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter – Florin Barbu
- munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritási miniszter – Simona Bucura Oprescu
- kulturális miniszter – Natalia Intotero
- oktatási és kutatási miniszter – Daniel David
- külügyminiszter – Emil Hurezeanu
- európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter – Marcel Boloş
- energiaügyi miniszter – Sebastian Burduja
- környezetvédelmi, víz- és erdőgazdálkodási miniszter – Mircea Fechet
A rovatból ajánljuk:
A 65 éves politikus 2009–2014 között volt a PNL elnöke, 2012–2014 között pedig a szenátus elnöke is volt.
Az új kormány 16 miniszterből áll. A pénzügyminiszter Tánczos Barna lesz, Cseke Attila pedig a fejlesztési minisztériumot irányítja.
A 2024 és 2028 közötti ciklusra megválasztott új törvényhozásnak 465 tagja van, köztük 331 képviselő és 134 szenátor.
Kérdőre vonják a közösségi médiaplatformot
Csütörtökig enyhébb lesz az idő a sokéves átlagnál, de aztán zuhan a hőmérséklet.
A csatlakozás után legalább fél évig a határon lesznek még rutinellenőrzések.
