Az alkotmánybírák döntése értelmében elölről kell kezdeni mindent | Fotó: az alkotmánybíróság honlapja
Egyhangúlag elfogadott határozatában a testület törölte az elnökválasztás időpontjára vonatkozó 2024/756-as kormányhatározat, illetve az elnökválasztás menetrendjére vonatkozó 2024/1061-es kormányhatározat alapján lebonyolított teljes választási folyamatot – írja az Agerpres.
Az alkotmánybíróság döntése nyomán az első elnökválasztási forduló eredménye érvénytelen, és nulláról kell kezdeni az elnökválasztási folyamatot.
Hétfőn a taláros testület még jóváhagyta az első fordulóban történt eredményt, ráadásul pénteken egyes külföldi szavazókörzetekben már meg is kezdődött a szavazás. Az alkotmánybíróság azt követően bírálta felül korábbi döntését, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta – írja az MTI.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A titkosítás feloldása nyomán publikussá vált titkosszolgálati jelentések egyebek mellett azt állítják, hogy Călin Georgescu kampányüzeneteinek az utolsó hetekben végbement exponenciális elterjedése nem magától, hanem irányított módon, „egy állami szereplő” beavatkozása révén ment végbe, a jelölt felfuttatását vállaló TikTok-influenszerek honoráriumára pedig egymillió eurót költött egy romániai felhasználó.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett dokumentumok alapján a román legfőbb ügyészség hivatalból indított eljárást, miután felmerült a választási jogszabályok megsértésének gyanúja, és – bár hétfőn az alkotmánybíróság az akkor rendelkezésére álló adatok alapján érvényesítette az elnökválasztás első fordulóját – csütörtökön négy újabb óvást terjesztettek be az elnökválasztás eredményének megsemmisítése érdekében.
A Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA), a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet (INST), a Calea Europeana (Európai út) című lap szerkesztősége és az első fordulóban 9. helyen végzett Cristian Terheș államfőjelölt (akinek az első, elutasított óvása miatt újraszámoltak 9,5 millió szavazatot) arra hivatkozva kérték a szavazás megismétlését, hogy a legtöbb szavazatot szerző Georgescu független államfőjelölt a CSAT következtetése szerint bejelentetlen külföldi forrásokból finanszírozta elnökválasztási kampányát.
A közéletben korábban ismeretlen, ellenfelei által szélsőjobboldalinak tartott, „Moszkva emberének” nevezett, az egykori antiszemita, magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló Georgescu független államfőjelölt interjúiban és a választási bizottságnál leadott hivatalos bevallásában is azt állította, hogy egyetlen lejt sem költött választási kampányára.
Megfellebbezhetetlen határozatában az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra hivatkozik, amely szerint „felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás eredményét”.
Az egyhangúlag elfogadott döntésében Románia kormányára bízta, hogy dolgozza ki az elnökválasztás megismétlésének menetrendjét.
Iohannis: az alkotmánybíróság döntése kötelező érvényű
Klaus Iohannis államfő péntek este kijelentette, hogy az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági döntés kötelező érvényű, és mindenkinek alá kell vetnie magát. Hozzátette: hasonló esetre nem volt eddig példa, és érdemes lenne felidézni, hogyan jutott el idáig az ország.
Iohannis kifejtette: az új kormány feladata lesz megszabni az elnökválasztás új időpontjait. Miután az alkotmánybíróság hitelesíti a nemrég lezajlott parlamenti választások eredményét, összehívják az új parlamentet, majd elkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások. „Az új kormány majd megszabja az elnökválasztási fordulók új időpontjait” – mondta.
Azt is mondta: mindaddig hivatalban marad, amíg az új elnököt meg nem választják.
Kelemen Hunor: kizárt dolog az elnöki mandátum meghosszabbítása
„Az Alkotmánybíróság döntését tudomásul vesszük. Felelősségre kell vonni azokat a személyeket, akik miatt ide jutottunk. Az a legfontosabb feladat, hogy megalakuljon a parlament és a kormány. Maradjunk higgadtak!” – reagált a Facebook-oldalán Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke és volt államfőjelöltje.
Kelemen Hunor az Agerpresnek úgy nyilatkozott: kizártnak tartja Klaus Iohannis államfő mandátumának meghosszabbítását szükségállapotra való hivatkozással. Emlékeztetett, hogy az alkotmány 83. cikkének első bekezdése szerint
Románia elnökének mandátuma öt évre szól, és ez Klaus Iohannis államfő esetében december 21-én lejár. Ugyanakkor a második bekezdés értelmében az elnök mandátuma akkor ér véget, amikor az új elnök leteszi a hivatali esküt. Kelemen szerint a két bekezdés egymásnak ellentmond.
„Ebben a pillanatban nem tudjuk, hogy ezt miként értelmezi az alkotmánybíróság” – magyarázta. Az RMDSZ elnöke idézte a 83. paragrafus harmadik bekezdését is, amely szerint az elnök mandátuma szükségállapot vagy háború esetén sarkalatos törvénnyel meghosszabbítható, de szerinte ez a bekezdés ebben a helyzetben nem alkalmazható. Szerinte az alkotmánybíróságnak kell tisztáznia, hogy miként kell értelmezni az első két cikkelyt.
„Ha a jelenlegi államfő nem maradhat tisztségben, akkor ügyvivő államfőként az új szenátusi elnök veszi át a helyét. Ha tisztségben maradhat Iohannis az elnökválasztásig, maradjon. De a harmadik lehetőséget kizártnak tartom. Az nem történhet meg” – szögezte le Kelemen.
Georgescu: a jogállamiság mesterséges kómában van Romániában
A román állam fogta a demokráciát és lábbal tiporta – reagált a döntésre Călin Georgescu független államfőjelölt, videóüzenetében „hivatalosított államcsínynek” nevezte az alkotmánybíróság döntését.
„A jogállamiság mesterséges kómában van, az igazságszolgáltatást pedig a politikai parancsoknak rendelték alá, így gyakorlatilag elvesztette a lényegét. Ez már nem igazságszolgáltatás. Minden parancsra történik” – fogalmazott. Hozzátette, a demokrácia nem lehet alku tárgya, és a nép hatalma képezi egy demokratikus állam alapját, szuverénnek lenni pedig azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk a másik választását és az általános választójogot.
Georgescu szerint támadás érte a romániai demokráciát, „a pártvezetők reszketnek a félelemtől”, attól tartanak, hogy elveszítik a kiváltságaikat.
Lasconi: ez a demokrácia lábbal tiprása
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, a második fordulóba második helyezettként bejutott Elena Lasconi pénteken bírálta az alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület érvénytelenítette az első elnökválasztási forduló eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat újrakezdését.
A politikus szerint pénteken a „román állam lábbal tiporta a demokráciát” és anarchiába taszította az országot. Kijelentette, hogy meg kellett volna tartani az elnökválasztás második fordulóját.
„Tiszteletben kellett volna tartanunk a román nép akaratát. Akár tetszik, akár nem, (...) kilencmillió román állampolgár – belföldön és a diaszpórában egyaránt – törvényes és legitim szavazatával kifejezte, hogy melyik jelöltet akarja államfőnek” – nyilatkozta. Az USR elnökének meggyőződése, hogy megnyerte volna a választás második fordulóját. „És nyerni is fogok, mert a román nép tudja, hogy harcolni fogok érte és a demokráciánkért” – hangsúlyozta.
Lasconi szerint az alkotmánybíróság pénteki döntése „törvénytelen, erkölcstelen, és aláássa a demokrácia lényegét”. „Ez sokba fog kerülni nekünk a következő években. Mindannyian láthattuk, hogy röhögött Putyin azon, ahogy a bukaresti politikai hatalom kezelte ezt a választást. Nem fogom hagyni, hogy nevetség tárgyává váljunk a Kreml diktátora számára. Elég volt!” – fogalmazott.
A pártelnök azt is hangsúlyozta, komoly problémát jelent az ország számára, hogy az orosz propaganda ellenőrizetlenül terjedhetett, és ennek kell legyenek következményei. „De ezzel csak azután kell foglalkozni, miután megszervezzük a szabad választásokat, és megmutatjuk a világnak, hogy milyen erősek vagyunk (...) Harcolni fogok azért, hogy győzzön az igazság és a szabadság” – tette hozzá Elena Lasconi.
Ciolacu: igazságos döntés született
Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán megállapította, hogy az alkotmánybíróság döntése a teljes elnökválasztási folyamat megismétléséről az egyetlen igazságos megoldás, miután nyilvánosságra kerültek a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén bemutatott dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy Oroszország beavatkozása durván torzította a szavazás eredményét.
Hozzátette: a hatóságoknak ki kell deríteniük, hogy kik az elnökválasztás masszív befolyásolására tett kísérlet felelősei. Ciolacu szerint a romániaiaknak egyértelmű, bizonyítékokon alapuló válaszokra van szükségük a hatóságok részéről, mivel az állami intézményekbe és az ország működését megalapozó demokratikus folyamatokba vetett bizalom alapvetően ettől a vizsgálattól függ.
A miniszterelnök a parlamenti mandátumok hitelesítését és az Európa-barát pártok által támogatott kormány felállítását nevezte a legsürgősebb teendőnek. Emlékeztetett arra, hogy erről korábban szándéknyilatkozatot írt alá a PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a nemzeti kisebbségek frakciója. Cioalacu bejegyzése szerint az új, Európa-barát kormány kinevezése fontos jelzés az üzleti szféra és a külföldi befektetők számára, tekintettel az elmúlt két hét aggasztó fejleményeire.
Ciucă: ez példátlan
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke és államfőjelöltje, Nicolae Ciucă szerint az alkotmánybíróság döntése az elnökválasztás teljes folyamatának megismétléséről példa nélküli a romániai demokrácia történetében, és nehéz próbatétel az ország demokratikus intézményei számára. „Egy ilyen fontos pillanatban elengedhetetlenül higgadtságot, egységet és érettséget kell tanúsítanunk, előtérbe helyezve az ország érdekeit és a demokratikus értékek védelmét” - írta Facebook-oldalán a politikus.
Bejegyzése szerint Ciucă támogatja a választásokkal kapcsolatos gyanúk tisztázását és „a nép valódi akaratát tükröző” tisztességes választások megtartását. Úgy értékelte, hogy az ország csak a párbeszéd, az átláthatóság és a jogállamiság tiszteletben tartása révén tud túllépni ezen a pillanaton. „Romániának stabilitásra, jövőképre és valamennyi felelős politikai erő együttműködésére van szüksége. Ezekben a bizonytalan időkben arra kérem önöket, hogy maradjunk egységesek és cselekedjünk éretten” – írta Ciucă.
Simion: ez államcsíny
Államcsínynek nevezte George Simion pénteken az elnökválasztási folyamat érvénytelenítését. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot.
„Szégyen! Államcsíny van folyamatban! Nem vonulunk utcára, nem hagyjuk magunkat provokálni, ennek a rendszernek demokratikus úton kell megbuknia” – írta. Az AUR elnöke szerint a politikai alapon mandátumot szerzett kilenc alkotmánybíró azért hozott ilyen döntést, mert egy „rendszeren kívüli” jelölt komoly esélyt kapott az államfői tisztség megszerzésére.
Simion sérelmezte, hogy ugyanaz az alkotmánybíróság érvénytelenítette pénteken az elnökválasztást, amelyik néhány nappal ezelőtt ugyanazt a folyamatot érvényesnek nyilvánította.
Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a külföldi szavazókörzetekben már péntek reggel megkezdődött a szavazás.
Simion nyugalomra intette a lakosságot, arra szólítva fel az embereket, hogy a hírre ne reagáljanak erőszakkal. „Ezért a visszaélésért demokratikus úton kell kiszabniuk a büntetést az állampolgároknak! Várjuk az alkotmánybíróság indoklását, de ettől a pillanattól kezdve már nem beszélhetünk demokráciáról Romániában, ez egy kintről irányított csoportok érdekeit szolgáló állam. Nem adjuk fel! A végsőkig harcolni fogunk!” – üzente Simion.
Leállították a szavazást a külföldi szavazókörökben
A Központi Választási Iroda (BEC) pénteken a külföldi szavazóhelyiségekben már zajló szavazás azonnali leállításáról döntött az alkotmánybíróság döntése nyomán. Az intézmény utasította a külföldi szavazókörzetek választási irodáit, hogy adják át az elnökválasztáshoz kapcsolódó iratotokat és eszközöket a diplomáciai és konzuli képviseleteknek, és érvénytelenítsék az összes szavazólapot.
A BEC közölte, hogy leállítják a második elnökválasztási forduló előkészítését is a belföldi szavazóhelyiségekben. Ennek megfelelően leállítják az elnökválasztáshoz kapcsolódó iratok és eszközök elszállítását a szavazókörzeti választási irodákhoz.
A külképviseleti szavazóhelyiségekben helyi idő szerint pénteken kezdődött el a szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
