Szijjártó Péter és Sebastian Burduja | Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A román külügyminisztérium közleménye szerint a felek elismerően szóltak a román–magyar kétoldalú párbeszéd dinamikus alakulásáról, megvitatták a kétoldalú együttműködés helyzetét és perspektíváit, valamint az aktuális európai témákat. A találkozón Emil Hurezeanu hangsúlyozta, hogy tartalmasabbá kell tenni a kétoldalú együttműködés alapját jelentő román–magyar stratégiai partnerséget. Kifejezte meggyőződését, hogy a közös munkán és együttműködésen alapuló nyitott, pragmatikus hozzáállás lehetővé teszi a kétoldalú kapcsolatok potenciáljának teljes kiaknázását – számolt be a külügyminisztérium közleménye alapján az Agerpres.
A felek egyetértettek abban, hogy az egyik fontos közös célkitűzés a kétoldalú gazdasági és ágazati együttműködés fejlesztése és elmélyítése a két ország valamennyi állampolgárát szolgáló közös beruházások megvalósítása révén olyan területeken, mint az infrastruktúra, a közlekedés és az energia.
A román miniszter beszélt az Ukrajna orosz inváziója okozta biztonsági kihívásokkal és azok következményeivel kapcsolatos aggodalmakról, megismételve Románia következetes álláspontját a háború ügyében. Emellett ismertette a Moldovai Köztársaság számára nyújtott román támogatásokat, többek között az energia területén.
Burduja: Románia megvédi szuverenitását
Méltányos energiaárakra van szükség Európában, és ehhez az összes tagállamnak teljesítenie kell a hálózat-összekapcsolási kötelezettségeit, ahogyan azt Románia is megtette – jelentette ki Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter a Szijjártó Péterrel tartott hétfői találkozóján. A szaktárca tájékoztatása szerint a román miniszter kifejtette, hogy Bukarest soha többé nem fogja Európa energiabiztonságát azoknak a kezében hagyni, akik az energiát zsarolásra használták és használják ma is. „Régiónknak diverzifikálnia kell az energiaforrásait, és a lehető legnagyobb mértékben saját magára kell támaszkodnia” – idézte Burduját a közlemény.
A beszámoló szerint a két miniszter tárgyalásainak középpontjában a regionális energiapiacok ingadozásai, a regionális energiabiztonság megerősítése és a földgázellátás diverzifikálása állt. Terítékre került a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kitermelése és az azeri-grúz-román-magyar áramvezeték is.
A találkozón Sebastian Burduja emlékeztette tárgyalópartnerét, hogy Románia mára már az EU legnagyobb gáztermelője, a Neptun Deep beruházás 2027-es beindulásával pedig megduplázza a földgáztermelő kapacitását, ami a régió energiaszükségletének részleges ellátását is lehetővé teszi. Ebben a tekintetben a BRUA gázvezetéknek és a kivitelezés alatt álló Tuzla-Podișor gázvezetéknek döntő szerepe lesz a gázszállításban – vélekedett.
A román miniszter a közlemény szerint beszélt arról is, hogy Románia megvalósítani készül az 5000 MW-os nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) vezetéket, amelyik minimális veszteséggel fog áramot szállítani Nyugat-Európába. Ehhez csatlakoztatják a Fekete-tenger alatti kábel lefektetésével Grúziát és Azerbajdzsánt is.
„Ami az esetleges MVM–E.ON tranzakciót illeti: ismertettem a magyar féllel az energiaügyi minisztérium álláspontját, amelyet korábban nyilvánosan is kifejtettem. Románia meg fogja védeni szuverenitását és polgárainak stratégiai érdekeit. Románia energiája továbbra is a romániaiakat fogja szolgálni” – nyilatkozta Sebastian Burduja.
Szijjártó: az energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét
A politikai indíttatású energetikai szankciók megölik Európa versenyképességét és súlyos hatással vannak életszínvonalra is, ezért mielőbb újabb források és szállítási útvonalak bevonására lenne szükség – jelentette ki Szijjártó Péter Bukarestben. A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető az Európai Gázkonferencián mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy az energiapiac ma a kontinensen komoly válsággal néz szembe, aminek az oka ugyanaz, mint a zuhanó versenyképességé, vagyis az, hogy a liberális main stream ideológiai irányból közelíti meg a kizárólagosan fizikai természetű kérdéseket is.
Beszédében leszögezte, hogy ez az energiaellátás ügyében különösen problémás, sajtótájékoztatókkal, politikai nyilatkozatokkal ugyanis nem lehet fűteni vagy működtetni a gazdaságot, ehhez szavai szerint a belátható jövőben még földgázra lesz szükség. Fontosnak nevezte ezért az újabb források bevonását, az újabb szállítási útvonalak létrehozását, illetve felszólalt az energetikai szankciók, a mesterséges korlátozások ellen is, mondván, hogy bizonyos ellátók politikai okok miatti diszkriminációja súlyos hatással van az európai lakosság életszínvonalára, továbbá a versenyképességre is.
A magyar kormány álláspontját ismertetve aláhúzta, hogy a lehető legtöbb forrásra és tranzitútvonalra van szükség, emellett nemzeti hatáskörben kell tartani az energiamix összeállítását. Arra is kitért, hogy az energiaellátás nemzetbiztonsági kérdés, így ennek a veszélyeztetése szuverenitás elleni támadásnak minősül.
Ezután érintette az orosz földgáz vásárlásával kapcsolatos bírálatokat, és úgy vélekedett, hogy egy ilyen stratégiai ágazatban csak akkor érdemes változtatni a beszerzési irányon, ha van jobb – kedvezőbb árú és megbízhatóbb – ajánlat. „Kapott Magyarország valaha ilyen ajánlatot? A válasz egyértelmű: nem. Nincs jobb ajánlat az asztalon. Tehát kizárólag akkor tudnánk lecserélni a jelenlegi beszállítónkat és a jelenlegi forrásainkat, ha készek lennénk drágább és kevésbé megbízható beszerzésre váltani – fogalmazott. – Ezért nem mondunk le az Oroszországgal való energetikai együttműködésről. És ezért is óvjuk minden módon a Török Áramlat vezetéket, amely jelenleg a legfontosabb garancia az ellátásunk biztonságára.”
Szijjártó Péter elítélte, hogy „az Európai Unió hallgat”, amikor fizikai, pénzügyi, politikai támadások érik a kontinens energetikai infrastruktúráját. Illetve közölte, hogy Magyarország nagy erővel dolgozik újabb energiaforrások bevonásán, amelyekkel a kormány a lehetőségeket kívánja bővíteni, nem a meglévő ellátókat kiváltani.
„Hazánk készen áll Katartól cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolni 2027-től, s tavaly megindult a török és az azeri gáz szállítása is, most először” – sorolta.
Ennek kapcsán ugyanakkor rámutatott, hogy az energetikai hálózat kapacitásbővítésére lenne szükség Délkelet-Európában a hatékony diverzifikáció érdekében, ezért a régió államai az Európai Bizottsághoz fordultak ez ügyben, a brüsszeli testület azonban nemet mondott ennek finanszírozására. „Tehát egyrészt nyomás alatt állunk, hogy diverzifikáljunk (…) Másrészt azt mondják, hogy nem kapunk semmilyen anyagi forrást, ugyanis földgázról van szó. Az Európai Bizottságnak ez a rendkívül helytelen, képtelen megközelítése komoly problémát okoz nekünk” – tudatta.
A miniszter végül kitért az újabb romániai földgázmező kitermelésére is, ami – mint mondta – hatalmas reményekkel tölti el Magyarországot. Mindazonáltal kifejtette, hogy korábban két kereskedelmi szerződést is aláírtak, amelyek alapján 2024-ben kellett volna megérkeznie az első molekuláknak a szomszédos országból, viszont bizonyos okokból az érintett amerikai vállalat végül visszalépett. „Reméljük, hogy ezúttal a Neptun Deep projekt valóban sikeres lesz. Reméljük, hogy kereskedelmi megállapodásokra tudunk jutni, és reméljük, hogy a magyar nemzeti energiamixet új romániai forrásokkal tudjuk bővíteni” – zárta mondandóját.
Új Románia és Magyarország közötti közlekedési összeköttetések
A konstancai kikötő a magyar ipar számára is könnyebben elérhetővé vált, gazdaságaink erősödnek, Románia és Magyarország vonzóbbá válik a befektetők számára – írta hétfőn a Facebook-oldalán a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel tartott bukaresti találkozója után Sorin Grindeanu.
A szállításügyi miniszter bejegyzése szerint az immár Schengen-tagállam Románia és Magyarország együttműködéséről tárgyalt a magyar belügyminiszterrel, és Szijjártó Péterrel a két ország közötti közlekedési összeköttetések javításában, illetve újak kiépítésében állapodtak meg.
Grindeanu az utóbbiak között említette a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út összekapcsolását a M49-es magyarországi autóúttal, az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út összekapcsolását az M44-es magyarországi autópályával, az Óbéb–Kübekháza közötti út, illetve a Csanád–Magyarcsanád közötti Maros-híd megépítését.
