Mihai Constantin kormányszóvivő | Fotó: gov.ro
A kormányszóvivő szerint a tervezet nem tartalmazza már azt az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi és szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket.
Mihai Constantin szóvivő a kormányinfón elmondta: a múlt héten közvitára bocsátott tervezethez képest módosította a kormány a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos feltételeket is. Ezek szerint az 50 millió eurót meghaladó éves forgalmú nagyvállalatoknak továbbra is nyereségük 16 százalékával megegyező, de éves árbevételük egy százalékánál nem kisebb adót kell fizetniük, ebből azonban nemcsak a beruházások értékét, hanem a befizetett jövedéki adót is levonják.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a hétfői kormányülés elején kijelentette: a jelenlegi adókedvezmények évi 75 milliárd lejtől, az adókerülés pedig további 150 milliárd lejtől fosztja meg az államkasszát. Ezek együttesen a GDP 15 százalékát teszik ki. A kormányfő azt is „aberráns” ellentmondásnak nevezte, hogy míg európai viszonylatban Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, a tőke megadóztatásának szintje a legalacsonyabbak között van. „Miniszterelnökként kötelességem Románia érdekeit azon elégedetlen csoportok érdekei fölé helyezni, akik így nem milliárdos, hanem csak százmilliós nagyságrendű nyereségre tesznek szert” – idézte Ciolacut az Agerpres. A kormányfő rámutatott: a deficitcsökkentő intézkedések nélkül veszélybe kerülnének az uniós alapok és a helyreállítási terv végrehajtása. Szerinte együttesen „több mint 70 milliárd euró és Románia OECD-csatlakozása a tét”, amelyektől külföldi beruházások egész sora függ.
Marcel Ciolacu szerint nem lehet „megszorításokról" beszélni, amikor nő a minimálbér, és az átlagemberek nem fognak több adót fizetni. Megjegyezte: megszorító intézkedéseket 2010-ben vezettek be Romániában, amikor csökkentek a fizetések és a nyugdíjak, az általános áfakulcs pedig 19 százalékról 24 százalékra nőtt.
A kormány a nagyvállalatokra és a bankokra, a félmillió eurónál értékesebb ingatlanokra és a luxusautókra kivetett különadókkal, a kisvállalkozók adóterheinek növelésével, valamint egyes költségvetési kiadások lefaragásával – ágazati adókedvezmények szűkítésével, egyes vezetői posztok felszámolásával – akarja megfékezni a költségvetési hiányt, amely korrekció nélkül a tervezett 4,4 százalék helyett a GDP 6 százalékát is meghaladhatja.
A törvénytervezetet úgynevezett kormányzati felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül akarja életbe léptetni a héten a Marcel Ciolacu vezette kabinet. Ezt csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a törvényhozás. A tervezet nyilvánosságra hozatala után a miniszterelnök múlt héten felkereste a június óta ellenzékben lévő RMDSZ törvényhozóit, hogy támogatásukat megszerezze az intézkedéscsomag elfogadásához. Kelemen Hunor szövetségi elnök azonban bejelentette: az RMDSZ számára elfogadhatatlanok azok az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat, sértik a szubszidiaritás és a helyi autonómia elvét, ezért elvárja, hogy a törvénytervezet kormányzati elfogadásánál figyelembe vegyék az RMDSZ módosító javaslatait.
A bukaresti média szerint a miniszterelnök azért konzultált az RMDSZ-szel, mert a magyar törvényhozók nélkül a demokratikus ellenzék nem tud bizalmatlansági indítványt beterjeszteni, csak akkor, ha összefog a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
MTI
