Dagad a botrány a Székely Mikó Kollégium ügyében

Kovászna megye prefektusa, Codrin Munteanu ma megalapozatlannak és feszültségkeltőnek nevezte a Székely Mikó Kollégium „újraállamosításáról” szóló híreket. Az ügy közben Brüsszelbe is eljutott, Sógor Csaba és Winkler Gyula közös levélben, Tőkés László másik levélben hívta fel a figyelmet a botrányos helyzetre. Codrin Munteanu úgy vélte, alaptalanul kelt társadalmi feszültségeket a Székely Mikó Kollégium ügye. A prefektus értelmezése szerint az épület tulajdonjogáról az Erdélyi Református Egyházkerület és a Székely Mikó Kollégium között van nézeteltérés. Ezért bármilyen végleges bírósági ítélet születnék is, a tulajdonos vagy az egyik vagy a másik fél lehet. "Az épület újraállamosítására vonatkozó kijelentések megalapozatlanok. Az épületet senki nem fogja a hátára venni, és Bukarestbe vinni, és az nem is kerülhet a román állam tulajdonába" -jelentette ki a prefektus. Hozzátette: Az épületet senki nem fogja a hátára venni, és Bukarestbe vinni, és az nem is kerülhet a román állam tulajdonába". Codrin Munteanu prefektus arra a tényre utalt, hogy az államosítás előtt a telekkönyvben a tulajdonost rögzítő bejegyzésnél az állt: "ev. ref. Székely Mikó Kollégium" (evangéliumi református Székely Mikó Kollégium). A prefektus hozzátette, mindezt azért látta szükségesnek tisztázni, hogy enyhítse a kialakult feszültséget, és megelőzze a román állammal szemben kialakuló ellenérzéseket. Codrin Munteanu azt is megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt már a bíróság tisztázott egy hasonló jogvitát az Erdélyi Református Egyházkerület és a Székely Mikó Kollégium között. Akkor a bíróság a kollégiumnak ítélt egy visszaigényelt erdőterületet. A Krónika erdélyi magyar napilap a hétfői számában arról cikkezett, hogy az egyik közösségi portálon kampányolnak a restitúció ellenzői, akik Mikó-ügy című oldalt hoztak létre. A Székely Mikó Kollégiumot az Erdélyi Református Egyházkerületnek visszaszolgáltató bizottságot olyan sepsiszentgyörgyi magyar családok jelentették fel az ügyészségen, akik az 1990-es években megvásárolt lakásukat érezték veszélyeztetve. Az érintettek a kollégium egykor államosított tanári lakásait vásárolták meg. A büntetőperben június 29-én hozott alapfokú ítélet a buzăui bíróság. Megállapította, hogy a romániai restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, mivel az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A bíróság a visszaszolgáltató bizottság tagjait - Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet - három-három évi szabadságvesztésre ítélte, és a református egyházat az államnak okozott 1,13 millió lejes (76 millió forintos) kár megtérítésére kötelezte. Az érintettek fellebbeztek a döntés ellen. Az Mikó-ügyben szeptember elsejére szerveznek tömegmegmozdulást Sepsiszentgyörgyön az erdélyi magyar történelmi egyházak. MTI                                                   *** Tisztelt Alelnök Asszony! Alulírottak, Sógor Csaba és Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselői, egy olyan súlyos ügyet szeretnénk az Ön, és Ön által az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, amely az egész romániai magyar közösség megbotránkozását és aggodalmát váltotta ki. A romániai Sepsiszentgyörgyön, a református egyház tulajdonát képező Székely Mikó Kollégium épületét a román állam 1948-ban államosította. Az 1989-es rendszerváltást követően elfogadott visszaszolgáltatási törvénykezés értelmében az ingatlant az Országos Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta: 2002-ben már a református egyház telekkönyvezte. A döntést követően a bizottság tagjai ellen két fizikai személy polgári pert indított, amelyet elveszíttetek, a református egyház tulajdonjogát pedig a brassói Táblabíróság 2006. március 15-i jogerős határozata megerősítette. Időközben a nyomozást a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vette át, és hatalommal való visszaéléssel vádolta meg a bizottság mindhárom tagját. A Buzău-i büntető bíróság, egy 2012. januári végzésében megállapítja, hogy „nem hagyhatja figyelmen kívül a jogerős ítéleteket”. Ennek ellenére ugyanazon ügyben, ugyanaz a Buzău-i Bíróság, 2012. június 28-án, alapfokon olyan ítéletet hozott, amely visszaállamosítja a Székely Mikó Kollégium épületét, és negyedmillió euró értékű kártérítés kifizetésére kötelezi a református egyházat, valamint három év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a restitúciós bizottság tagjait, Markó Attila volt államtitkárt és Marosán Tamás jogtanácsost, illetve három év felfüggesztett börtönre Clim Silviut. Tisztelt Biztos Asszony! Ezen ítéletnek két vonatkozása van. Egyrészt megtöri a kommunista rezsim által a magyar kisebbség ellen elkövetett vagyonelkobzások jóvátételi folyamatát, és veszélyes precedenst teremt azzal, hogy egy visszaszolgáltatott közösségi ingatlan tulajdonjogától fosztja meg a magyar történelmi egyházat. Másrészt börtönbüntetésre ítéli az Országos Restitúciós Bizottság említett tagjait, akik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása során a törvényt alkalmazták, érvényesítve a magyar közösség és a történelmi egyházak visszaszolgáltatási jogát. A romániai politikai válság Európa figyelmét országunkra irányította. Habár nem az elmúlt hetek fejleményeihez kapcsolódik, mégis elengedhetetlen, hogy ezt az ügyet Ön elé terjesszük. A történtek újból bizonyítják, hogy Romániában halaszthatatlan az igazságszolgáltatás mélyreható reformja, biztosítani kell a hatalmi ágak teljes és tényleges szétválasztását, illetve az igazságszolgáltatás teljes függetlenítését mindennemű politikai befolyástól. A romániai igazságügy több éve tartó átalakítását mi nem tekinthetjük sikeresnek, ha olyan visszaélésekre ad lehetőséget, mint a Székely Mikó Kollégium ügyében folytatott nyomozás, vádemelés és ítélethirdetés. Véleményünk szerint az ügyben született alapfokú ítélet az egész erdélyi magyar közösség és érdekképviselete ellen irányul, hiszen az államosított vagy elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása a romániai magyarságot képviselő RMDSZ több mint két évtizedes, következetes érdekképviseleti munkájának egyik legnagyobb eredménye. Kisebbségi közösségünk mélységes felháborodását mutatja, hogy az alapfokú ítélethirdetés óta Sepsiszentgyörgyön folyamatos tüntetések zajlanak, a résztvevő tömeg az elítéltekkel szolidarizál. Félő, hogy a Romániában az elmúlt két évtized következetes munkájával megteremtett etnikumközi békét megzavarja a nevezett igazságtalan ítélet jogerőre emelése és végrehajtása. Az Európai Unió következetesen kiáll a világon bárhol igazságtalanul meghurcolt és börtönbe vetett közéleti személyiségek érdekében; annál inkább szolidarizálnia kell tehát azokkal, a munkájukat jóhiszeműen, törvénytisztelő módon végző, a közösséget megbízás alapján képviselő politikusokkal, akikkel az Európai Unió egyik tagállamában történik ilyen igazságtalanság.   Sógor Csaba                                      Winkler Gyula EP-képviselő (RMDSZ, ENP)            EP-képviselő (RMDSZ, ENP)   Brüsszel, 2012. július 17.                                                    ***   A sepsiszentgyörgyi Román Nemzeti Bank volt székhelyének jogtalan eltulajdonítása, illetve a Székely Mikó Kollégium „visszaállamosítási” kísérlete nyomán kialakult botrányos helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve fordult 2012. július 10-én Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztoshoz Tőkés László EP-képviselő. A Román Nemzeti Bank nagy értékű épületének ortodox kézre játszásával kapcsolatosan erdélyi képviselőnk rámutatott arra, hogy a román Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban megalapozatlan módon érvényesítette a Năstase-kormány azon 2005-ös, eleve jogtalan határozatát, mellyel a bankszékház épületét a Román Ortodox Egyháznak juttatta: Năstase akkori, ügyvivői kormányának ugyanis eleve nem állt jogában tulajdonjogi kérdésekben dönteni, mégis az ortodoxoknak ajándékozta az épületet. Képviselőnk ugyanakkor felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint 2.000 ingatlant kobzott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltozás óta a nemzetközi közösség többször is világosan figyelmeztette a román államot, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. Két hatályos törvény, különböző kormányrendeletek, és ezek számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak mind ez ideig jogos tulajdonaiknak mindösszesen felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanoknak csupán az egyharmada került. Tőkés László EP-képviselő jelezte, hogy a román államhatalom ezzel éles ellentétben – alkotmányellenes módon – favorizálja az ortodox egyházat: a román görögkeleti egyház aránytalanul nagy támogatást kap a közpénzekből, és egyre-másra hatalmas értékű ingatlanokat juttatnak számukra a közvagyonból. Erdélyi képviselőnk megállapította, hogy ilyetén körülmények között joggal beszélhetünk romániai kisebbségellenes diszkriminációról, az erdélyi magyar nemzeti és egyházi közösségek méltóságának csorbításáról. Tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet, hogy a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagját nemrégiben három év szabadságvesztésre ítélte a buzăui bíróság, mert a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot visszajuttatták jogos tulajdonosának, a református egyháznak. Komoly aggodalomra ad okot továbbá, hogy a bizottság két magyar nemzetiségű tagját – Markó Attila volt kisebbségügyi államtitkárt és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát – letöltendő, a román nemzetiségű Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Tőkés László rámutatott arra, hogy Romániában tragikomikus módon éppen a jogosságot visszaállító bizottság tagjait vádolták meg „korrupcióval” és „hivatali visszaéléssel”, és aggodalmának adott hangot, hogy az ítélet veszélyes jogi precedenst teremthet további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újra-államosítására” nézve. „A román hatóságok ezen újabb ‘jogi játszmája’ mégcsak megerősíti a ‛korrupt Románia’ nemzetközi imázsát, a botrányos ítélet pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát” – áll a levélben. Képviselőnk arra is figyelmeztet, hogy ebben az esetben is a magyar kisebbség alkotmányos jogait és alapvető emberi jogait sértik meg, a Különleges Restitúciós Bizottság tagjainak meghurcoltatása pedig „elrettentő példa” lehet mindazok számára, akik Romániában részt vállalnak az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásában. „A román hatóságok szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, valamint a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll a megkeresésben, melyben erdélyi képviselőnk arra kéri az illetékes főbiztost, hogy kövesse nyomon a két ügyet, és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és a kisebbségi egyházak kebelébe tartozó európai uniós polgárok jogait. Nagyvárad 2012. július 12.