Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott, nem jogalkotási állásfoglalásában arra kérte fel az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanácsot, hogy mihamarabb hozzon pozitív döntést Bulgária és Románia schengeni övezeti tagságáról.
Az 514 igen szavazattal, 107 ellenében, 38 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás gyors és határozott döntést sürget a két tagállam schengeni térségben betöltött teljes jogú tagsága érdekében. A tagság megszüntetné az ellenőrzést Bulgária és Románia egymás közötti, és más tagországgal közös tengeri és légi határain.
A képviselők az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy „az övezeten belüli határellenőrzés fenntartása vagy visszaállítása aláássa a polgárok európai intézményekbe és az integrációba vetett bizalmát. Mindez negatív gazdasági hatást gyakorol az EU belső piacára, valamint a Bulgáriába és Romániába irányuló és az onnan érkező exportra is. Kiemelték továbbá, hogy az uniós polgárok szabad mozgását biztosító schengeni térség bővítését nem szabad veszélyeztetni olyan uniós politikák, mint például a menekültügy és a migrációs politika hiányosságai által.
Mint emlékeztettek, az uniós parlament már 2011 júniusában zöld jelzést adott Bulgáriának és Romániának a schengeni zónába, és álláspontját azóta több ízben megerősítette. Az EP arra is felszólította a tagországi vezetőket, hogy mihamarabb döntsenek Horvátország schengeni csatlakozásról is, amint az ország sikeresen teljesítette a szükséges kritériumokat.
MTI
*
Ugyanezen a strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament megszavazta a migránsok legális uniós beutazási kereteit rögzítő, humanitárius vízum bevezetését kezdeményező jelentést, vagyis folytatódik a „bevándorláspártiak” ámokfutása, ahogy az illegális bevándorlást és annak táplálását ellenző képviselők csoportja (s minden józan gondolkodású ember) véli.
Érdekes módon, most lett fontos a schengeni határok lebontása, amikor a migránsok szabad áramlását is szolgálná. A törvényesen, útlevéllel, a határátkelőkön átigyekvő uniós polgárok, adófizetők, kisgyerekes családok, kirándulni vagy üzleti útra indulók órákig tartó indokolatlan várakoztatása nem volt elegendő érv a schengeni határok megszüntetésére, hiába morgolódott emiatt több millió elégedlen uniós lakos; a határ két oldalán élő, egymástól elszakított közösségeket összekötő, uniós pénzből felújított utak kihasználatlansága gazdasági érvként sem hatott az EU korifeusaira. Most egyszeriben érzékenyek lett a kisemberek problémáira, nehogy „az övezeten belüli határellenőrzés fenntartása aláássa a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmát”.
Azt a bizalmat már rég eljátszották.
P. L .Zs.