Az államfő leváltásáról rendezett népszavazás csak akkor érvényes, ha azon a választói névjegyzékben szereplő polgárok többsége részt vesz – derült ki az alkotmánybíróság korábbi határozatának indoklásából, amelyet csütörtökön tett közzé a taláros testület.
A bírák a parlament által június 26-án elfogadott törvénytervezetet vizsgálták, amelyben a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) kezdeményezésére eltörölték az államfő leváltásra kiírt népszavazás érvényességi küszöbét. Az alkotmánybíróság értelmezésében az államfő leváltása nem hasonlítható össze valamely választással, hanem ez egy büntetés az alkotmányt megsértő államfővel szemben. Ezért ezt a döntést csak a népakarat hozhatja meg, amelynek kifejezéséhez elengedhetetlen a választók legalább felének véleménynyilvánítása.
A keddi alkotmánybírósági határozat indoklásából az derül ki, hogy a küszöb eltörlése ugyan nem alkotmányellenes, csak hiányossá teszi a jogszabályt, mivel a referendum érvességéhez így is, úgy is szükséges a választók többségének részvétele. A taláros testület szerint az elfogadható, hogy az államfőt a résztvevők szavazatának többségével váltsák le: ez a feltétel a referendum eredményességére vonatkozik. A törvényből azonban hiányzik az érvényességi feltétel, amelyet az alkotmánybíróság a csütörtökön közölt indoklásba foglalt jog- és alkotmányértelmezéssel pótolt.
A román alkotmánybíróság rámutat, hogy a jogban nem érvényesíthető a szimmetria, vagyis nem lehet az államfő leváltását azokhoz a feltételekhez kötni, amelyek megválasztásakor érvényesültek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy egy első fordulóban megválasztott elnök megbüntetéséhez (leváltásához) több szavazatra lenne szükség, mint egy olyan elnök megbüntetéséhez, akinek a megválasztásához egy második fordulóra is szükség volt. Romániában csak akkor szerezhet egy elnökjelölt első fordulóban mandátumot, ha megszerzi a választói névjegyzékben szereplő polgárok többségének (több mint kilenc millió embernek) a támogatását. A második fordulóban a legjobban szereplő két jelölt közül relatív többséggel választják meg az elnököt.
A taláros testület szerint a román alkotmány logikájából az következik, hogy az elnök megbüntetéséhez – bármilyen módon jutott mandátumhoz – a népakarat valós kifejezésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen, hogy a választók többsége kinyilvánítsa véleményét.
Az alkotmánybírósági határozat nem tartalmaz rendelkező részt más jogszabályokra vonatkozóan, de – egyéb jogszabályok mellett – említést tesz arról a sürgősségi kormányrendeletről is, amely múlt héten lépett hatályba, és szintén az érvényességi küszöb eltörlésével próbálta könnyíteni Traian Băsescu leváltását.
Élénk jogvita folyik arról, melyik jogszabály alapján rendezik meg az államfő leváltásáról kiírt június 29-i referendumot, vagyis hogy kell-e kilencmillió résztvevő az érvényességhez. Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétett indoklásából kitűnik, hogy a taláros testület csak akkor tekinti érvényesnek a népszavazást, ha azon a választók fele részt vesz. Ezt a határozatot egyhangúan hozta az alkotmánybíróság. Az országos választások és népszavazások eredményét az alkotmánybíróság érvényesíti és jelenteti meg a Hivatalos Közlönyben.
MTI
