A szatmári származású, jelenleg Svájcban élő szerző Dalma Ebischer néven adta ki első magyar nyelvű könyvét (Mentor Könyvek Kiadó), és performanszszerűen, kép- és hangeffektusokkal kísért bő egy órában részleteket olvas fel Svájci börtönrács című regényéből. A 19 órára meghirdetett kezdést előre hozták, úgyhogy 17 órától lesz a rendezvény.
„Egy anya otthagyta a gyerekét a kórházban, én szó nélkül elhoztam, és magamhoz fogadtam. Egy köteléket nem lehet elvágni egy, a gyerek szempontjából jószándékú tettel, az örökre megmarad, ezzel tisztában vagyok. Sokszor gondolkoztam azon, hogy milyen lenne, ha nem kaptak volna el bennünket…” – írja a szerző.
Álljon itt a kiadó, Káli Király István véleménye a könyvről: „Én is folyton ezen gondolkodtam, miközben ezt a rendhagyó, helyenként szívbemarkoló, máshol a kezet ökölbe szorító, olykor bicskanyitogató szöveget olvastam és újraolvastam. Nem is értem, miért állt már első olvasatra és miért áll ma, a sokadik után is közel hozzám. Nem hiszem, hogy pusztán azért, mert tisztességesen őszinte, nem hallgat el semmit a történtekből, és nem ad hozzá. Azért sem, mert hihetőnek is sok, túlzásnak is kevés. Még azért sem, mert mondatról mondatra lelket bolygató. Talán inkább azért, mert a látszat ellenére nem az anyák, hanem a gyermekek olykor kegyetlen, az emberi élet méltóságával össze nem egyeztethető sorsáról szól, egyszerre felháborítóan és ledorongolóan nyersen az arcunkba vágva a fájdalmas igazságot: a mi civilizáltnak mondott társadalmunkban, ha egy gyermek hovatartozásáról, birtoklásáról van szó minden fontos – a vérségi kapcsolat tisztelete, az anyaság szentsége, a törvény, amelyet a jogtudósok szenvtelensége alkotott, a bekötött szemű igazságszolgáltatás, amelynek semmilyen érzelemre nem szabad tekintettel lennie, a ragaszkodás a bejáratott szokásrendhez –, kivéve a gyermek sorsát, életfeltételeit, érvényesülési lehetőségét, felnőtté válásának, boldogulásának a másokéval egyenlő esélyeit.”
A szerző 1970-ben Szatmárnémetiben született, német a származása, de magyar az anyanyelve. 1990-ben kivándorolt Németországba. Az önkeresés éveiben tanult divattervezést Hamburgban, irodalmat, angol és spanyol nyelvet, végül az orvostudomány mellett döntött. Az orvosi egyetemet Németországban, Budapesten és Londonban végezte, Bécsben doktorált. 2000 óta pszichiáter és pszichoterapeuta. Dolgozott Patagóniában sámánokkal, végül Svájcban telepedett le. Jelenleg főorvosként dolgozik egy zürichi pszichiátriai intézetben, a nem anyaghoz kötött függőségek kezelésével foglalkozik, főként az online függőséggel. A művészet mindig közel állt hozzá, rendezett multimédiás performanszt saját irodalmi műveiből, de több festészeti kiállítása is volt Zürichben, Németországban, Budapesten, Nagybányán és Szatmárnémetiben is. Filmforgatókönyveket ír, megjelent két verseskötete németül. 2017-ben jelent meg első német nyelvű regénye, majd ugyanebben az évben első magyar nyelvű regénye, a Svájci börtönrács, amelyet, kényes témája miatt, álnéven adott ki.
Az előadásra a belépés díjtalan, a helyszínen a nézők 27 lejes áron megvásárolhatják és dedikáltathatják a regényt, beszélgethetnek a szerzővel.
