A program keretében négy előadás született, valamint technikai és infrastrukturális fejlesztésekre is sor került.
„Megszültett a gondolat, hogy igenis el kell juttatni az előadásainkat valamilyen formában azokhoz a szórványban élő magyar emberekhez, akik amúgy nem férnek hozzá, nem jutnak el az előadásainkra. Az alapgondolat, amelyből kiindultunk, a kulturális akadálymentesítés volt, amelyhez először magunkat kellet akadálymentesítenünk, lehetőséget kellett teremtenünk ahhoz, hogy mi mehessünk el ezekre a településekre előadással, így született meg a Karaván ötlete” – nyilatkozta Gujdár Gabriella projektmenedzser, az Aradi Kamaraszínház egyik alapítója.
A Szórvány Kulturális Karaván keretében az iskolásokat Szente Béla–Gulyás Levente: A kolozsvári bíró című gyerekelőadásra várták, amelyet a szintén nekik szóló interaktív színházi műhely, illetve gyerekfoglalkozás követett Tege Antal színész-rendező vezetésével. A foglalkozáson a kicsik betekinthettek a szakma sajátosságaiba és aktívan részt vehettek az előadáshoz kapcsolódó kellékek elkészítésében, jelenetek eljátszásában, szereplők megformálásában.
A nap folytatásaként, kora este a felnőtt nézőket Móricz Zsigmond három huncut egyfelvonásos paraszttréfájából összegyúrt produkcióra várták. A Zördög című előadást a szabadkai Juhász Zenekar élőzenei játékával, valamint a Tabán Táncegyüttes táncosainak közreműködésével tekinthette meg a közönség. A felnőtteknek szóló előadást minden alkalommal táncház követte.
A Szórvány Kulturális Karaván, amely az RMDSZ Arad megyei szervezetének támogatását is élvezte, az elmúlt egy évben Kisjenőn, Pécskán, Kisiratoson, Fazekasvarsándon, Zerinden, Ágyán, Nagyiratoson, Zimándújfalun, Aradon, Simonyifalván és Majláthfalván állomásozott és útjáról riportfilm is készült, amely az Aradi Kamaraszínház Facebook-oldalán tekinthető meg.
„Próbáltunk visszatérni olyan hagyományokhoz, amelyeket lassan már falun is elfelejtenek az emberek. Visszatértünk három elementáris dologhoz, ami a zene, a tánc és a színház. Annyira jólesett vissztérni ahhoz az ősi színházhoz, amit minden színész nagyon vágyik, menni faluról falura, másfajta színházat játszani, mint a kőszínházakban, fesztiválokon, utána beszélgetni a közönséggel. Azok az emberek vesznek részt ezekben a produkciókban, akikkel már tizenegy éve együtt dolgozunk, mint Harsányi Attila, Éder Enikő vagy Tege Antal. Szintén régi a kapcsolat a szabadkai Juhász zenekarral és a békéscsabai Tabán Táncegyüttessel, akikkel nem egy előadás van a hátunk mögött” – mondta Tapasztó Ernő alapító-igazgató.
A Karavánnal párhuzamosan az Aradi Kamaraszínház állandó évada zajlott és másik két színpadi produkció is született. A Varga Miklós előadóművész főszereplésével és a békéscsabai Tabán Táncegyüttessel színpadra állított Ki szívét osztja szét című táncelőadást az idei október 6-i megemlékezéseket megkoronázó díszelőadásként mutatta be az Aradi Kamaraszínház Aradon, Budapesten, Tuzséron és Békéscsabán.
Az előadás egy olyan komplex táncszínházi produkció, amelyben a néptánc kortárs mozgáselemekkel kiegészülve virtuóz, szuggesztív módon, látványos technikai elemekkel tárja a nézők elé a Kárpát-medence egyedülálló tánckincsét.
A projekt keretében készült el az E-líra 100 című verses est, amely az elmúlt 100 év erdélyi magyar költészete előtt tiszteleg egy válogatással és átfogó képet fest az erdélyi magyar líráról. A színpadon elhangzó verseket Ruja Ildikó aradi magyartanárnő és Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) elnöke válogatta.
A működési és beruházási célú támogatásból vásárolt színpad- és számítástechnikai eszközöknek, illetve a beszerzett két gépkocsinak köszönhetően az Aradi Kamaraszínház produkcióit és társulatát sikerült önerőből eljuttatni a Karaván állomásaira és azokra a hazai és nemzetközi fesztiválhelyszínekre, amelyeken évek óta jelen van a társulat.
