Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület volt elnökéről, egykori bukaresti oktatási államtitkárról, pedagógusról és színházi szakemberről, néhai Kötő Józsefről nevezett el díjat az EMKE. A nagy múltú szervezet háromévente fogja odaítélni a kitüntetést annak a politikusnak, aki Kötő József szellemiségéhez híven, funkciója révén támogatja az erdélyi magyar közművelődést. Az első díjazott Bognár Levente aradi alpolgármester, akinek szombaton Kolozsváron, az EMKE-közgyűlés után adták át az elismerést, amit az indoklás szerint az aradi és Arad megyei civil szervezetek támogatásával, a Szabadság-szobor újraállításában játszott szerepével érdemelt ki.
Bognár Levente munkásságát Matekovits Mihály méltatta, a laudációt alább elolvashatja:
„Röviden: Arad alpolgármestere. Tömören: az aradiak alpolgármestere.
Maros parti városunkban immár a szó szoros értelmében szórványba kerültünk, hiszen a leg megszépítettebb statisztikák szerint is a magyarok arányszáma 10% körül van, valójában ennél valamivel kevesebb. S hogy a 21 tagú városi tanácsban a két magyar közül az egyik – negyedik mandátumát viselő – alpolgármester, a kívülállónak érdekesség, a város magyar, de sok román polgárának is természetes. Mert ez kapcsolódik a nevezett személyhez, cselekvéséhez, mindennapjához, kapcsolódik az aradiak mindennapjához.
Bognár Levente aradi születésű, szülei köztiszteletben álló magyar tanítók voltak. Abban az iskolában érettségizett, amely akkor kétnyelvű volt, nem is sejtve, hogy majd oroszlánrésze lesz az egykori Katolikus Főgimnázium, a Magyar Vegyes Líceum vagy 3-as Középiskola önálló magyar intézménnyé való visszaállításában, a mai Csiky Gergely Főgimnázium felvirágoztatásában, működtetésében.
Amikor a távolabbiak Aradról hallanak, azonnal a 13 hős tábornok, október 6, a Szabadságszobor jut eszükbe. Esetleg az is, hogy itt született Tóth Árpád, Kuncz Aladár vagy Szentimrei Jenő, mi, emkések tudjuk, hogy itt diákoskodott néhai Guttman Mihály karnagy-tanár. De az emlékek elporladnak, ha nem tartjuk őket életben, a magyarság, de főleg a diákság tudatában. Erre hivatottak a civil szervezetek, az Aradi Magyar Kamaraszínház, az Alma Mater Iskola Alapítvány, magyar lelki gondozást végző egyházaink vagy a vendégelőadókat fogadó egyesületek. A most odaítélt díj névadója, Kötő József ismert mondása, hogy a helyi művelődési élet fenntartásához három alaptényező szükséges: egy lelkes szakember, állandó terem és rendszeres anyagi támogatás. Bognár Levente Aradon legtöbbször ez utóbbit biztosítja, mondása szerint az adófizetők pénzéből arányosan, de az első két tényezőt is meghatározza – csapatmunkával. Ez az erőssége és ez a biztonsági tényezője, tényezőnk.
Nem tudta volna egyedül a Szabadság-szobor felállítását, de fenntartását, tiszteletének biztosítását kivitelezni, a megye egyetlen magyar középiskoláját önállóvá tenni és fenntartani, a Kamara Színházat rendszeres évaddal működtetni, de sorolhatnám Salacz Gyula egykori polgármester mellszobrát, a Liszt Ferenc, Tóth Árpád vagy a Kultúrpalota emléktábláját – ez mind csapatmunka eredménye, de a legközömbösebbek is tudják, a támogató, kivitelező és fenntartó csapatkapitány – az alpolgármester. Évekig megyei RMDSZ elnök, templomaink, imaházaink fenntartásáért kilobbizza az arányos részt, de ha valahol hirtelen baj támad, lelkészeink tárcsáznak: szólunk Leventének, segítsen.
A megyei EMKE égisze alatt farsangi vagy Erzsébet bál, meghívott előadókkal, Bognár virágot visz a művésznőknek, együtt mulat a nyolcszáznál több aradival, mindenkivel szót vált.
Ismét néhai Kötő Józsefet idézem: »A civil társadalom megléte Erdélyben sajátos körülmények között megy végbe. Egyszerre kell közösségi önvédelmi és civil önépítő szerepet vállalnia társadalmunknak. A szakirodalomban meg is született a jelenség terminológiája: etno-civil társadalom.« Kérdezhetnénk a fentiek alapján, hogy Bognár Levente valami különlegesség? Bizony nem! Teszi a dolgát ebben az etno-civil társadalomban, közösségünk önvédelmére és önépítésére, munkája hozadéka mindennapos, de egész biztosan jövőbemutató.
Ehhez kívánunk neki egészséget, kitartást, de hétköznapi vívódásait látva – sok türelmet!”
Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt összeállítását, amely a Temesvári Rádió számára készült, és amelyben Matekovits Mária volt aradi EMKE-elnök, az EMKE örökös tagja méltatja Kötő József munkásságát: