Visszaállamosítják a Székely Mikó Kollégium épületét

Jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre módosította a ploieşti-i táblabíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperben a restitúciós bizottság tagjaira alapfokon kiszabott börtönbüntetéseket, és megerősítette az első fokú ítélet azon részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát az ingatlan felett

Első fokon a bíróság 2012-ben a közérdek elleni visszaélésnek minősítette azt, hogy a háromtagú restitúciós bizottság 2002-ben, egy korábbi kormányrendeletet végrehajtva, visszaadta a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi épületegyüttest az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A táblabíróság szerdán a bizottság két – korábban letöltendő szabadságvesztésre ítélt – tagja, Markó Attila és Marosán Tamás 3-3 éves büntetését ötéves próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre változtatta, a korábban 3 éves felfüggesztett börtönre ítélt Silviu Clim fellebbezését pedig elutasította.
A jogerős végzés eltörölte az első fokú ítélet azon részét, amely elrendelte 1,14 millió lej értékű vagyon elkobzását az egyházkerülettől. Jogerőre emelkedett viszont az a rendelkezés, amely szerint visszaállítják a „bűncselekmény előtti” tulajdonjogi helyzetet, megsemmisítik az iskolaépület visszaszolgáltatásáról szóló 2002-es jegyzőkönyvet, és törlik azt a telekkönyvi bejegyzést, amellyel az egyház tulajdonába került az iskolaépület.
Markó Attila ellen, akit 2012-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjévé választottak, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) egy másik ingatlan-visszaigényléssel kapcsolatos ügyben is bűnvádi eljárást indított hivatali visszaélés gyanújával, és kérte a képviselőház hozzájárulását a politikus előzetes letartóztatásba helyezéséhez. A képviselőház jogi bizottsága szerdai ülésén Markó Attila távollétében jövő hétre halasztotta a DNA „kiadatási kérelmének” véleményezését.
A három éve zajló Mikó-per nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság körében, 2012 októberében a történelmi egyházak és az erdélyi magyar pártok közös demonstráción tiltakoztak Sepsiszentgyörgyön az első fokú ítélet ellen, amelyen egyértelművé tették, hogy ezt az ügyet az egyházi ingatlanok újraállamosítását célzó kísérletnek tekintik. Az amerikai külügyminisztérium 2013-ban több kongresszusi képviselő megkeresésére reagálva jelezte: figyelemmel kíséri a Mikó-pert, és nagy hangsúlyt helyez a kommunista rezsim által elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására.
A 700 ezres erdélyi reformátusságot csapták arcul, nevezték hazugnak, csalónak, ezért az egyháznak újra kell gondolnia a román államhoz fűződő viszonyát – mondta a közmédiának nyilatkozva Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházmegye püspöke szerdán, a Mikó-ügyben aznap kihirdetett jogerős ítéletre utalva. „Huszonöt év jogállamiságába vetett hitünk dőlt meg ezzel ma, és olyan állapot állt elő, amivel a román állam jelezte a reformátusoknak, kisebbségeknek, hogy nem ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást” – jelentette ki a püspök. Kifejtette: szomorú és lesújtó üzenet ez a román állam részéről, amely súlyosan károsítja azt lojalitást, amellyel a reformátusok ezekben az esztendőkben viseltettek a román állam iránt. Hozzátette: szombatra rendkívüli egyházkerületi közgyűlést hív össze Kolozsvárra, a Kétágú Templomba, ahova a közgyűlési tagokon kívül a gyülekezetek képviselőit is várják, hogy közösen döntsenek: „hogyan tovább”. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) arra hivatkozva vitatta a visszaszolgáltatás jogosságát, hogy az iskola közadakozásból épült. Ezt a vádhatóság úgy értelmezte, hogy az ingatlan tulajdonjoga a „népet”, azaz az államot illeti. Kató Béla szerint a Mikó-ügyben hozott ítélet nem egy épületről szól, hanem erkölcsi kérdés számára, mert azt a látszatot kelti, hogy a reformátusok olyasmit követelnek, ami nem volt az övék. „Ez a visszaállamosítás azt üzeni: ebben az országban bármikor, bármi megtörténhet. Az összes iskolánk ebben a helyzetben van, ettől kezdve bármikor, bármit vissza lehet venni, hiszen ha nem ismerünk el egy dolgot, és nem akarjuk azt beismerni, akkor bármikor lehet találni olyan jogi vesszőhibát, amivel bármit meg lehet tenni” – vélekedett. Markó Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, a Mikó-ügyben elmarasztalt restitúciós bizottság tagja egy közösségi portálon jelezte: „a jogosan visszaszolgáltatott” egyházi ingatlan újraállamosítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az első fokon kiszabott letöltendő büntetés helyett felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, és nem vitás, hogy az ügyet Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi.
Kelemen Hunor szerint veszélyes precedenst teremtett a ploieşti-i táblabíróság azzal, hogy érvénytelenítette a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének a visszaszolgáltatását, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az ügyben eljáró restitúciós bizottság tagjait. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, az igazságszolgáltatás ítéleteit nem szokás kommentálni, de ebben az esetben kivételt kell tennie. „Az ítélet megnyit egy kaput, amelyen keresztül a hasonló módon meghozott visszaszolgáltatási döntések érvénytelenítését kérhetik. Veszélybe kerül mindaz, amit az elmúlt két évtizedekben tettünk a visszaszolgáltatás terén” – értékelte a Mikó-ügyben hozott ítéletet Kelemen Hunor. A politikus úgy vélte, a bíróság Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim személyében olyan embereket ítélt felfüggesztett börtönbüntetésre, akik legjobb tudásuk szerint a hivatali kötelességüket végezték, és alkalmazták a törvényt. „Ezek után ki lesz az, aki a törvényt alkalmazva meg mer hozni egy ilyen típusú döntést?” – tette fel a kérdést. Az RMDSZ elnöke szerint a Mikó-ügyben „az igazságszolgáltatást használták a visszaállamosításhoz”. Azt is sérelmezte, hogy a döntés megbélyegzi az erdélyi református egyházat. Azt üzeni ugyanis, hogy az egyház olyan ingatlant kért vissza, ami nem volt az övé. Emlékeztetett: az államosítási iratokban az szerepelt, hogy a református egyháztól vették el az ingatlant. Arra a felvetésre, hogy az ítélet olyan hangulati környezetben született, amikor több hangzatos ügy is a visszaszolgáltatások körüli visszaélésekre világított rá, Kelemen Hunor elmondta: különbséget kell tenni az egyházak számára visszaszolgáltatott ingatlanok ügye és azon ügyek között, amikor spekulánsok vásárolják meg az egykor államosított ingatlanok örököseitől a tulajdonjogot, és ők érik el a visszaszolgáltatást vagy a kárpótlást.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Sofőrök, figyelem! Köd előttünk, köd utánunk
A látótávolság átlagosan 200 méter alatt van, de helyenként 50 méternél is kevesebb.
Kelemen Hunor: December 1-jén nem veszíthetünk. Védjük meg a magyarokat!
Az RMDSZ elnökének felhívása a parlamenti választások előtt.
Fontos forgalmi rendváltozást vezetnek be a központban
Az aradi önkormányzat közlekedési bizottsága az elsőbbséges utak felcseréléséről döntött a belvárosi Horia és Coșbuc utcák találkozásánál.
Szociális fogászati rendelő nyílik jövőre Aradon
Az öreg- és gyermekotthonok lakói, fogyatékkal élők, kisjövedelműek lesznek majd a páciensek, és ingyenes lesz számukra a szolgáltatás.
Arad megyében is a független Georgescu kapta a legtöbb voksot az elnökválasztáson
Második lett George Simion, Kelemen Hunorra az arányokat tekintve többen szavaztak Arad megyében, mint országos szinten.
Vaklárma volt a bejelentett választási incidensek zöme a szavazás napján [FRISSÍTVE]
A rendőrség két szabálysértési bírságot szabott ki összesen 2200 lej értékben, mindkétszer a biztonsági szervek alaptalan riasztásáért.