A sírfelirat 1912-ben került be a múzeumnak otthont adó Kultúrpalotába, de nem sokáig volt megtekinthető, mert az első világháborút követő határmódosításokkal Romániához került Arad, és az új hatalom fokozatosan próbálta kitörölni a közemlékezetből a magyar emlékeket. Már nem is tudják, hogy pontosan mikor, de Vécsey Károly epitáfiumát egy szekrénnyel takarták el, és csak évtizedek múltán, 2019 tavaszán került elő.
A restaurálást követő újraavatást szombaton tartották meg a Múzeumok éjszakája-program keretében, a közgyűjtemény és az aradi Kölcsey Egyesület szervezésében.
Gróf Vécsey Károly 1848-1849-es mártítábornok kriptafeliratának újraavatása és megkoszorúzása az aradi Kultúrpalotában. pic.twitter.com/AM2bX5gg2Q
— Aradi Hírek (@AradiHirek) June 13, 2021
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának áldozatául eső 13 honvédtábornoknak a kivégzés után sem adatott meg az örök nyugalom. Földi maradványaikat többször is elköltöztették – derült ki Mizsur Anita muzeológus előadásából.
A forradalmi seregek tisztjeinek hamvait végül 1974-ben, a kivégzés 125. évfordulóján helyezték el az aradi vár szomszédságában, a vesztőhely vélt helyszínén álló obeliszk talapzatában. De a 13 vértanú közül csak 11 nyugszik Aradon: Kiss Ernő sírhelye a délvidéki Eleméren, Dessewffy Arisztidé a felvidéki Margonyán található.
A megnyitó beszédek után a közületek képviselői megkoszorúzták a múzeum második emeletén látható Vécsey-kriptát, az érdeklődők pedig – a járványügyi szabályoknak megfelelően – tízfős csoportokban tekinthették meg a sírfeliratot és a köré szervezett kiállítást.
Az aradi Kölcsey Egyesület idén októberben a Vértanúk útja címmel szervez történészkonferenciát a kivégzett tábornokok emlékére. Pataky Lehel Zsolt számolt be a rendezvényről a Temesvári Rádió Magyar adásának készítetett összeállításban. Hallgassa meg: