Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc céljait állították párhuzamba az erdélyi magyarság mai kisebbségi jogi törekvéseivel Aradon. A mártírtábornokok kivégzésének 168. évfordulójára szervezett megemlékezések fő rendezvényét a 13 vértanú emlékművénél, Zala György monumentális kompozíciójánál, a Szabadság-szobornál tartották.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga szabadságharcát, a romániai magyar közösségnek pedig ma a parlamenti demokrácia eszközeivel kell lehetővé tennie, hogy a következő nemzedékek is magyarként élhessenek szülőföldjükön.
A magyar kormány képviseletében felszólaló Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára kifejtette, hogy október hatodikán a nem magyar származású szabadságharcosokra, a horvát, szerb, német és osztrák származású aradi vértanúkra, a szlovák honvédekre, a bécsi légióra, a lengyel önkéntesekre, a ruszin katonákra és a román származású honvédekre is kegyelettel emlékezik a nemzet vértanúi előtt tisztelgő magyarság.
Faragó Péter parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök többek között azt szorgalmazta, hogy a német és francia mintára végre a magyaroknak és a románoknak közösen kellene megemlékezniük, és elfeljetniük a történelmi sérelmeket.
A borús időben összesereglett mindegy ezer megemlékező előtt Gheorghe Falcă polgármester és Arad megye román vezetői is tisztelegtek a szabadság eszményéért életüket áldozó mártírok emléke előtt.
Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt összeállítását, amit a Temesvári Rádió Magyar adása számára készített: