Kárpátaljai kerékpáros megemlékező is részt vett az aradi október-i rendezvényeken [AUDIO]

Az 1849. október 6-i kivégzések vélt helyszínén, a közemlékezet által vesztőhelyként megőrzött téren álló obeliszknél kezdődtek az aradi megemlékezések. Rövid áhítat után a résztvevők elhelyezték koszorúikat. A vértanúk leszármazottai is minden évben leróják tiszteletüket, idén a Damjanich, a Knézics és a Vécsey családtagok mellett Aradon emlékezett a Láhner György vértanúval rokonságban lévő Debreczeni Droppán Béla történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Főmuzológusa is.

A vesztőhelyen tartott főhajtás után az aradi minorita templomban tartottak gyászmisét a 13 vértanú tiszteletére. Szentbeszédében Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott: a szabadságharcosok krisztusi erényeket valósítottak meg, hiszen az igazságért a halált is vállaló Jézus áldozatához hasonló a vértanúk áldozata, akik a szabadságért adták életüket.

A szentmise résztvevői ezután gyalog vonultak a templomból Zala György monumentális szoborcsoportjához, a Szabadság-szoborhoz. Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke itt többek között azt mondta, hogy a szabadság és az önrendelkezés biztosítása ma is épp olyan fontos, mint 175 évvel ezelőtt. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azt emelte ki, hogy az aradi vértanúk jelentős része nem magyar embernek született, de magyar szabadságharcosként és a magyar szabadság védelmezőjeként halt meg. A magyar kormány nevében felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal kezdte, hogy a magyarok tudják, hogy mit jelent egymástól elszakítva élni.

A szónoklatokat követően a kegyelet koszorúit az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyáinak fényében helyezték el a résztvevők. A megemlékezők között volt a 74 éves Takár Károly, aki a kárpátaljai Aknaszlatináról érkezett kerékpárral.

Az aradi rendezvényekről Pataky Lehel Zsolt számolt be a Temesvári Rádió Magyar adásában. Hallgassa meg: