A színház felőli homlokzat már elkészült | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A háromemeletes, ezenfelül tetőtér-beépítésű belvárosi bérház fennállásának több mint egy évszázada alatt egy sor köztiszteletnek örvendő személyiség lakott az épületben. A földszinti üzletek híre messze túljutott a város határain, emeleti helyiségeit jelentős pénzintézetek bérelték, a műteremlakásokban neves képzőművészek alkottak, és ott működött Aradon az első, kizárólagosan filmszínház céljaira kialakított moziterem, az egykori Apolló-, később Stúdió-mozi.
1912-ben a régi Bohus-ház lebontásával vette kezdetét az új Bohus-palota építése, ami valamikor 1914 nyarán készült el teljesen, de az azt megelőző évben, 1913 augusztusában az Apolló mozgóképszínház már bejelentette, hogy átköltözik az egykori Andrássy téri Lloyd-palotából az új Bohus-palotába, ahol erre a célra kialakított termet építettek. 80 éven át működött új hajlékában az Apolló, aminek a nevét később Fórumra, majd Stúdióra változtatták, mígnem a vetítések korszakának leáldozott – olvasható Puskel Péter helytörténész Palota a Zrínyi utcában című kismonográfiájában.
A Bohus család szlovák gyökerű, a felvidéki egykori Liptó vármegyei Behárfalva tekinthető a család ősi fészkének. Az évszázadok során a család innen rajzott szét a Szepességtől a magyar Alföldig, beleérte Csongrád és Arad vármegyét is, számos híres embert adva a tudománynak és a kultúrának. A világosi ág a 18. század közepére tehető, amikor Mária Terézia e vidéken új birtokot és címert adományozott Bohus Imrének, Arad megye ügyészének, későbbi táblabírójának. A Bohusok jelentős szerepet játszottak Arad és környéke társadalmi életében – folytatja Puskel Péter helytörténész.
- A Bohus-palota és az Arad életében jelentős szerepet játszó Bohus család történetéről szól Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amely a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült. Hallgassa meg:
Arad szecessziós bérpalotái a kommunista diktatúra államosításának, az 1989-es rendszerváltás után pedig a restitúciós törvényeket kihasználó ingatlanspekulánsoknak estek áldozatul. Hanyagság, gazdátlanság, avatatlanul elvégzett munkálatok tettek kárt a műemléképületekben. Az aradi önkormányzat négy éve úgy döntött, hogy a lepusztult állapotban lévő bérpaloták tulajdonosaira ötszörös ingatlanadót vet ki, ha azok nem újítják fel legalább a homlokzatot egy bizonyos határidőn belül. A megszorító intézkedés eredményt hozott, egyre másra restaurálják az egykor impozáns bérházakat, ezáltal a városkép is szépül Aradon.
