„És a kettő nem állt egymással ellentétben! Mint ahogy ma is tévedés azt állítani, hogy aki az identitáspolitikában az etnikai, nyelvi, vallási identitását zászlóra tűzi, az ellensége a fejlődésnek, a modernizációnak” – fogalmazott a kora este a vértanúk emlékművénél, Zala György monumentális Szabadság-szobránál tartott megemlékezésen.
„Megharcoltunk ezért a szoborért is, amely méltó emléket állít a magyar szabadságharcnak, és ez által a szobor által is megtanultuk, hogy akarjuk vagy sem, de egy etnikai, nemzeti közösségnek, amely számbeli kisebbségben él ebben az országban, szinte szokásává, mindennapi cselekedetévé válik a harc. Nem erre vágyunk minden reggel, de tudjuk, hogy amennyiben feladjuk ezt a harcot, az identitásunk kerül veszélybe” – folytatta.
1848-49 szabadságharcosai egyszerre erősítették a nemzet identitását, és képviselték a reformokat, a...
Közzétette: Kelemen Hunor – 2020. október 6., kedd
A szövetségi elnök szerint a szabadságot minden nemzedéknek újra kell építenie. „1989-ig diktatúrában éltünk, s azóta is a szabadságot építgetjük, próbáljuk újragondolni, újraépíteni, és az utánunk jövő nemzedék is így lesz ezzel. Vannak dolgok, amelyek nem függnek tőlünk: a világjárványt nem mi irányítjuk, a koronavírust nem tudjuk – képletesen szólva – lefejezni, de azt, hogy hogyan élünk, mi történik ebben az országban, milyen társadalomba élünk, azt mi döntjük el. S a szabadágunkat mi tudjuk újraépíteni. És ezt az ideát tovább kell vinni. Ezt a szabadságért való állandó küzdelemre irányuló készenlétet fenn kell tartani, és ezért vagyunk itt 2020-ban is ilyen nehéz körülmények között” – mondta.
Hallgassa meg Kelemen Hunor teljes beszédét: