Az önkormányzat közleménye szerint az első, 2017 februárjában meghirdetett versenytárgyalásra nem jelentkezett senki. A múlt év folyamán megismételt tenderre benyújtotta pályázatát egy tervezőiroda, de amikor pontosításokat kértek, válaszra sem méltatta a megyei tanácsot, így az a kiírás is dugába dőlt. A két létesítmény dokumentációjának elkészítésére 1,7 millió eurónyi lejt szán az önkormányzat, áfa nélkül. Iustin Cionca megyei tanácselnök a sajtóközleményben ismét megpróbálta felhívni az építészek és tervezők figyelmét a lehetőségre, hozzátéve, hogy a következő pályázati felhívást áprilisban teszik közzé.
A megyei önkormányzat két évvel ezelőtt vette tervbe, hogy európai uniós alapok lehívásával öt-ötmillió eurót fordítana a világosi és a solymosi várromok turisztikai célú hasznosítására. A pályázat benyújtásához azonban kellene a tervdokumentáció is; az sem ment zökkenőmentesen, hogy a világosi és a lippai önkormányzattól a megyei önkormányzat tulajdonába kerüljön át a két történelmi jelentőségi építmény.
Világos elsősorban az 1849-es fegyverletételről híres, de az Aradtól 25 kilométerre északkeletre fekvő település fölé emelkedő domb ormán magasló vára már a 14. században létezett; többször cserélt gazdát, de már a 18. század második felében romosnak írták le. A világosi vár a gyalog- és kerékpártúrázók kedvenc kikapcsolódási helye, és tavaly a helyi önkormányzat a hegyaljai településeket tömörítő Ménes-Magyarádi Helyi Kezdeményező Csoporttal közös pályázat révén leaszfaltoztatta a főútról a várig vezető utat (a közel öt kilométeres műút körülbelül egymillió lejbe került).
A közigazgatásilag ma Lippához tartozó Solymos vára Aradtól 30 kilométerre, a Maros északi partján, az alföld és a Zarándi-hegység nyugati dombságainak találkozásánál található, a főútról is jól látható, romos bástyáiról pedig lélegzetelállító kilátás nyílik a Maros árterére, a róna végeláthatatlan horizontjára. A 13. században építették, és a világosihoz hasonlóan ez is volt többek között a Hunyadiak birtokában, majd több ízben került török és osztrák kézre; a 18. század vége felé robbantották fel még épségben maradt részeit. Az aradiak kedvelt kirándulóhelye.
A megyei tanács által tervezett munkálatok révén jelenlegi állapotukban őriznék meg a várromokat, s egyben turistaútvonalakat is létesítenének, idegenforgalmi ismertetőket is készítenének.
