Zelei Gábor
A Mol és a Mol Románia tulajdonában lévő Panfora Oil&Gas ma délben az aradi prefektúrán próbálta meggyőzni a sajtót és a megjelent civileket, hogy esze ágában sincs palagáz után kutatni Kürtösön, ám a próbálkozás végül süketek vitájába fulladt, mert a céget képviselő Zelei Gábor verzérigazgató és Benkő Tibor hatóság-kapcsolati igazgató kizárólag a „betanult” szöveget és válaszokat ismételgette. A hallgatóság pedig, néhány kivételtől eltekintve, kaput zárt az érvek előtt.
Igaz, a fő szlogen, miszerint Kürtösön nincs is palagáz-készlet, végül a kérdések özönében némiképp megingott: honnan tudják, hogy nincs palagáz, ha még csak most kezdik a feltárást? Zelei válasza pedig csak további réseket ütött az említett Panfora-axiómán, amikor kijelentette, hogy ezt az információt kizárólag a bányászati szakhatóság (ANRM) dokumentumaira alapozzák, amely kimondja, hogy sem Kürtösön, sem a környéken nincsenek palagáz-készletek. Kürtös környékén 1972-től 2002-ig folytattak feltárásokat, kérdés persze, milyen technológiával, egyáltalán, szándákában volt-e az ANRM-nek palagáz után is kutatni.
Palagáz pedig könnyen lehet, amint egy korábbi cikkünkben utaltunk az amerikai EIA térképére, amely szerint ebben a térségben is vannak feltáratlan palagáz-készletek.
Az egész kutatás-feltárás másik kritikus eleme Kürtösön a környezetvédelmi engedély, mert annak egy részét "titkosították", akárcsak a koncessziós szerződést elfogadó kormányrendelet mellékletét. Pontosabban az Aradi Hírek információi szerint az aradi környezetvédelem által kiadott okmányban az szerepel, hogy "a szeizmikus kutatási, feltárási munkálatoknak" nincs jelentős környezeti hatása, ezért nem szükséges tőlük hatósági engedély. Elolvasva az erre vonatkozó 445/2009-es kormányrendeletet kiderült, hogy ilyen megfogalmazás, amit az aradi hatóság leírt, nem szerepel benne. Szerepel viszont, hogy mihez nem szükségeltetik környezetvédelmi engedély, s ezek között találhatóak a speciális rendelettel szabályozott tevékenységek, amikor maga a rendelet (pl. kormányrendelet) tartalmazza a környezetvédelmi információkat. Ebbe pedig pontosan beleillik a Mol kürtösi koncessziós szerződése, amit kormányredelet erősített meg, s amely rendelkezik titkosított záradékkal. Vélhetően ebben vannak a környezetvédelmi utalások, amellyel meg is oldották a gordiuszi csomót. Az egész környezetvédelmi fejezet pikantériája, hogy miközben az aradi hatóság szerint erre a tevékenységre nem kell engedély, a Konstanca Megyei Környezetvédelmi Hatóság viszont kiadott engedélyt a Chevronnak szeizmikus feltárási munkákra. És még egy adalék: a mai tájékoztatón a Panfora vezetői ki sem ejtették a szájukon a "szeizmikus feltárás" kifejezést, miközben az aradi környezetvédelmi okmányban szerepel ez a megfogalmazás.
Így aztán a mai vitára teljesen fölöslegesen ült be Vasile Man, a környezetvédelmi hatóság aradi vezetője, mert ki sem merte nyitni a száját. Zelei többször elismételte, hogy ők minden engedélyt megkaptak a kutatásra. Ám a probléma, hogy az ANRM – mivel tavaly az USL fiókba dobta a törvénymódosítást amely határozott különbséget tett volna hagyományos és nem konvencionális feltárás között –, ma sem húzhat erős vonalat a kettő közé.
Az egész ügy fő kérdése azonban, mi lesz, ha a Panfora, a száz napra tervezett feltárás-kutatás eredményeként mégis talál palagázt a kürtösi Ex 6-os koncessziós területen? Csomagolnak és mennek? Zelei Gábor ezzel kapcsolatban annyit mondott, ők maximum 2000 méter mélységig kutatnak, palagáz viszont ennél mélyebb rétegekben található. Erre kaptak engedélyt, és ezt betartják. Más kérdés, hogy a feltárást végző, budapesti Acoustic Geophysical Services kft. rendelkezik a szükséges 3D technológiával, amely alkalmas akár palagáz-készlet kimutatására is.
Zelei azt is többször elismételte, a Panfora nem foglalkozik palagázzal. Biztos így van, senki nem állította, hogy amennyiben találnak ilyet, ők is fogják kitermelni.
Csak zárójelben: a Mol egyéként, ha kis mértékben is, de annak idején beszállt a Falcon Gas és az Exxon mellett a makói palagáz-üzletbe, amely végül nem a készltek hiánya miatt bukott meg, de ez már másik kérdés. Makó pedig kőhajításra van Aradtól, ki hiszi el, hogy ha ott találtak jelentős készletet, 20 kilométerrel odébb már egy molekulányi sincs.
Ami a terveket illeti, a feltárás-kutatás körülbelül 20 települést érint Arad megyében, egy-egy gazda-szövetkezet földjén maximum 2-3 napot rostokolnak, apró kis műszereket helyeznek le a földre, s ahol tudják, bevárják a termés betakarítását. A kutatásba 38 millió dollárt fektető Mol-cég, a Panfora ígéri, megtérít a gazdáknak minden, okozott kárt.
Egyébként enyhén szólva gusztustalan volt ma az Aradi Munkáltatói Szervezetek Szövetségének (CPA) pálfordulása. Közel egy hónappal ezelőtt Marin Crişan elnök, Dimitrie Muscă (Kürtösi Agráripari Kombinát) oldalán még habzó szájjal tiltakozott a kutatások elkezdése ellen, ma viszont kijelentette: számára a Panfora egy „jó szándékkal érkezett befektető, amelyik munkahelyeket teremt” és együttműködést ajánlott.
Az aradi civilek holnap közvitát szerveznek a palagázról, és helyi népszavazás kiírását tervezik.
Irházi János
Benkő Tibor
Köszönjük a tájékoztatást ! Csak remélni merem, hogy sok ember rájött-rájön arra, hogy mennyire kilóg a lóláb. De ha ellenállunk akkor nem fogják keresztül-kasul összejárni a földeket. Gondolom, hogy csendben azért megy rendesen az aknamunka és próbálják valamilyen módon az embereket rávenni az egyezségre ( most inkább nem mondom, hogy mire és leginkább mennyire gondolok, de szerintem világos mindenki számára). Már kerestek meg gazdákat, társasokat és úgy rebesgetik, hogy például a kukoricaföldeken olyan 1 lej/ négyzetméter kártalanítást ígérnek. Ami ugye annyira nem rossz, de ez a csali szerintem, hogy a gazdálkodót hamar rávegyék az aláírásra.