A börtönturizmusnak nevezett jelenséget az elítéltek idő előtti szabadulását lehetővé tevő törvény „perverz” következményeként mutatja be a lap. A 2017-ben hatályba lépett jogszabállyal ugyanis Románia az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalása nyomán igyekezett kárpótlási rendszert kidolgozni az emberi jogaik megsértésére panaszkodó elítéltek számára, de a jogszabály olyan „jól sikerült”, hogy az elítéltek számára üzletté vált az emberi jogaikról való lemondás, büntetésük lerövidítése érdekében.
A riport szerint jelenséggé vált, hogy az ország korszerűsített börtöneiben – mint amilyen az aradi, giurgiui, bákói vagy a szamosújvári – mindig vannak szabad helyek, mert az ott raboskodó elítéltek mindent elkövetnek, hogy a túlzsúfolt börtönökbe helyezzék át őket. A törvény elvileg nem teszi azt lehetővé, hogy a rabok maguk válasszák meg a börtönt, de nem telt el sok idő, amíg megtalálták a jogi kiskaput az előírások megkerülésére. A megoldás az, hogy mondvacsinált pereket indítanak azokban az országrészekben, ahol bíróságra kell járniuk. Ezzel magyarázható, hogy a giurgiui börtön 81 százalékos helykihasználtsággal működik, vagyis 281 elítélt számára lenne még helye, miközben már 1200 rabjuk kérte onnan áthelyezését. Hasonló helyzetben van a norvég alapból felújított, 87 százalékos kihasználtságú aradi börtön, ahonnan 1800 rab „menekült el” olyan helyekre, mint a normális befogadó képességét 27 százalékkal túllépő craiovai börtön.
A lap szerint a törvény hatályba lépése óta eltelt másfél évben 14 ezer rab szabadult idő előtt a börtönből, közülük 900 visszaeső azóta ismét rács mögé került.
A specialarad.ro cikke szerint 2018-ban 222 fogva tartottat helyeztek szabadlábra Aradon, közülük 123-at a bünetétük lerövidítését lehetővé tévő jogszabály alapján (a többi letöltötte büntetését vagy idő előtt feltételesen engedték szabadon), idén február közepéig pedig tízet.
A törvény minden elítéltnek hat nappal rövidíti le a büntetését minden olyan hónapért, amelyet olyan közös cellában töltött, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. Azoknak a raboknak is lerövidítik a büntetését, akiket megfosztottak a természetes fénytől, a szabad levegőtől, a minimális higiéniai feltételektől, a WC-használat intimitásától, vagy akiket penészes, beázott, levegőtlen cellákban, rovarok és rágcsálók társaságában tartottak fogva.
A Dacian Cioloș vezette szakértői kormány által 2016-ban kidolgozott tervezetben még csak a helyszűke szerepelt a büntetés lerövidítésének indokaként, amelyre háromnapos jóváírást adtak volna havonként. A tervezetet 2017-ben módosította és fogadta el a szociálliberális parlamenti többség.