Harminchat év után tér vissza a labdarúgó-világbajnokság a dél-amerikai kontinensre, amikor a XX. seregszemle kezdetét veszi csütörtökön Horvátország és a házigazda Brazília összecsapásával; legutóbb 1978-ban Argentína volt házigazda dél-amerikai országként, míg Brazília 1950-ben rendezhetett ezt megelőzően vb-t.
A rendezést Brazília, de tulajdonképpen az egész földrész elsősorban a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökének, Joseph Blatternek köszönheti, aki – miután a Dél-afrikai Köztársaság egyetlen szavazattal elbukta Németországgal szemben a 2006-os seregszemléért vívott harcot – bevezette a rotációs rendszert a kontinensek között. Így a 2010-es eseményre kizárólag afrikai, míg a 2014-esre dél-amerikai ország jelentkezhetett. Eleinte Brazíliának egy vetélytársa akadt Kolumbia révén, de utóbbi 2007 áprilisában visszalépett, s októberben már csak formalitás volt a házigazda bejelentése.
Brazília minden idők egyik legrosszabb vb-előkészületével hívta fel magára a figyelmet. A stadionépítések hol halálesetek, hol sztrájkok miatt folyamatosan csúsztak, de a munkálatok is már késve kezdődtek meg több létesítmény esetében. Ennek következményeként a curitibai Baixada Arénája esetében kilátásba helyezték a helyszín „kiesését”, míg a nyitómérkőzésnek otthont adó Sao Pauló-i Corinthians Arénában egészen a rajtig dolgoznak.
A vb 64 találkozóját 12 város stadionjában bonyolítják le. A létesítmények közül hét új, a másik ötöt pedig felújították és kibővítették. A vb legnagyobb létesítménye a 74 689 néző befogadására alkalmas Rio de Janeiró-i Maracana Stadion, amely 1950-ben is otthont adott a finálénak – akkor még 200 ezer szurkoló előtt.
A FIFA 207 tagországából 203 vett részt a 2011 júniusától 2013 novemberéig tartó, összesen 820 meccset jelentő és 2303 gólt hozó selejtezősorozatban, amely után 31 válogatott csatlakozott az automatikusan résztvevő házigazdához, hogy az egy hónapos futballünnep során eldöntse: melyik nemzeti együttes a világ legjobbja. A magyarok – mint 1986 óta mindig – sikertelenül zárták a kvalifikációt, az európai D csoportban Hollandia és Románia mögött, Törökország, Észtország és Andorra előtt a harmadik helyen zártak 17 ponttal. A FIFA busásan díjazza a résztvevő válogatottakat: összesen 423,28 millió eurót oszt szét a nemzeti szövetségeknek. A győztes 25,72 milliót, a döntő vesztese 18,37 millió eurót kap, de a csoportmérkőzések után búcsúzó csapatok is 5,8 millió euróval vigasztalódhatnak.
A William Hill szerint a házigazda és tavaly hazai közönség előtt Konföderációs Kupa-győztes brazilok számítanak favoritnak, végső sikerük négyszeres pénzt jelentene. Őket a kétszeres világbajnok argentinok követik (5), majd a háromszoros aranyérmes német (7) és a címvédő spanyol (7,5) együttes jön a sorban. Érdekesség, hogy a nyolc évvel ezelőtti döntősök végső sikerével viszonylag nagyot lehet „kaszálni”, ugyanis az akkor aranyérmes olaszok ötödik diadala és az ezüstérmes franciák második elsősége egyaránt 26-szoros pénzt ér. A legelőrébb rangsorolt afrikai gárda, Elefántcsontpart vb-címére 126-szoros szorzót kínál a világhírű bukmékeriroda. A legtöbbet Costa Rica, Honduras, vagy Irán diadala hozna a konyhára, mindhárom esetben a feltett tét 2501-szeresét nyerheti a fogadó. Ami az európai gárdák ellen szól: amerikai kontinensen még soha nem tudtak diadalmaskodni.
A Föld minden pontján hatalmas érdeklődéssel kísért esemény számos rekordot hozhat. Az öt világbajnoki sikerükkel rekorder hazaiak újabb diadalukkal megerősíthetik vezető helyüket az örökrangsorban, míg az olaszok esetleges aranyérmükkel utolérnék őket. Szintén hatalmas bravúr volna a spanyolok címvédése, ez ugyanis korábban csak két csapatnak sikerült, legutóbb a braziloknak még 1962-ban, azaz több mint fél évszázada. A német Miroslav Klose is nagy célokkal érkezett a tornára, hiszen egy góllal utolérné, kettővel pedig meg is előzné a góllövő örökranglistán 15 találattal első helyen álló brazil Ronaldót. Amennyiben a Nationalelf a vb végső fázisába, azaz a legjobb négy közé jut, akkor Klose - már ha mind a hét találkozón szerephez jut - a legtöbb vb-mérkőzést játszott honfitársát, Lothar Matthäust is megelőzheti. Ez egyben azt is jelentené, hogy Németország sorozatban negyedik dobogós helyezéssel új csúcsot állíthatna fel. Az olaszok kapusa, Gianluigi Buffon pedig ötödik részvételével máris rekordbeállítást ért el Matthäust és a mexikói Antonio Carbajalt „befogva”.
A futball-vb, amely a nyári olimpia után a világ második legnagyobb sporteseménye, a július 13-i döntővel zárul. Négy év múlva Oroszországban tartják a futball újabb csúcsünnepét, a XXI. labdarúgó-világbajnokságot.
A csoportmérkőzések kezdési időpontja helyi (és zárójelben romániai) idő szerint: 13 óra (19), 16 óra (22), 17 óra (23), 19 óra (1) és 22 óra (hajnali 4). A manausi és cuiabai mérkőzések eltolódása még egy óra (romániaia idő mínusz hét óra) – az 1994-es vb óta először fordul elő, hogy több időzónában játszanak mérkőzéseket. A nyolcad- és negyeddöntők kezdési időpontjai: 13 (19) és 17 (23) óra, az elődöntőké 17 (23) óra. A döntőt 2014. július 13-án 16 (22) órakor, a legendás Maracanában játsszák.
A vb csoportbeosztásait 2013. december 6-án, Bahiában sorsolták ki. A csoportkör slágere a B-csoportban a spanyol–holland mérkőzés, a D-csoportban három egykori világbajnok – Olaszország, Anglia és Uruguay – esik egymásnak. A csoportkört június 12. és június 26. között bonyolítják le, a kieséses szakasz pedig június 28-án kezdődik. Érdekesség, hogy a vb-történet egyik legnagyobb meglepetését a Maracanában elszenvedő Brazília a döntőig nem játszik a legendás arénában.
A világbajnokság részletes programját ide kattintva olvashatja el vb-sarok című rovatunkban.
MTI
