A jogszabály parlamenti mandátumuk idejével arányos juttatásra jogosítaná fel – a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után – a törvényhozókat, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum, vagyis 12 év parlamenti tevékenység felett már nem növekedne: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 4000 lej lehet.
Az elnök a megfontolást kérő levelében „túlzónak és önkényesnek” minősítette az extra nyugdíjat, továbbá azt is kifogásolta, hogy azt a korrupcióért elítélt volt honatyáktól sem tagadnák meg. Iohannis erőltetettnek tartja a törvény indoklásában szereplő párhuzamot, amely a bírák és ügyészek különleges nyugdíjára utal. Szerinte az igazságszolgáltatásban dolgozók egy szakmai testületet alkotnak, kiváltságos jogaik pedig egész pályafutásuk nyugdíj-hozzájárulásán alapulnak, míg a törvényhozók szabadon döntenek arról, hogy meghatározott időre vállalják a választóik képviseletével járó megkötöttségeket.
A parlament 2010-ben, a gazdasági válság miatt törölte el a katonák, rendőrök, titkos ügynökök, pilóták és törvényhozók speciális nyugdíjait: egyedül a bírákét „mentette meg” az alkotmánybíróság. A parlamenti nyugdíj-kiegészítést visszaállító tervezet kezdeményezői között eredetileg kormánypárti és ellenzéki törvényhozók egyaránt voltak, miután azonban a sajtó bírálni kezdte a törvényhozók „önzését és kapzsiságát”, a liberális ellenzék visszavonta aláírásait, és nemmel szavazott.
Romániában a bruttó átlagbér áprilisban kevéssel haladta meg 2500 lejt, az átlagnyugdíj pedig 890 lej volt.
MTI
