A vádhatóság csütörtökön közleményben tudatta, Markót azzal gyanúsítják, hogy 2008-ban, a restitúciós bizottság tagjaként a reális piaci értékhez képest túlértékelt telkek alapján ítélt meg három kárpótlást, és ezzel 75 millió euró kárt okozott az államnak. Ezért három rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
A dokumentum szerint a kifogásolt újabb kárpótlásokat három különböző ülésen hagyta jóvá a restitúciós testület 2008 szeptemberében, novemberében és decemberében. Ebben az ügyben Horia Georgescut, a tisztségviselők vagyonát vizsgáló román Országos Feddhetetlenségi Ügynökség volt elnökét is előzetes letartóztatásba helyezték, akárcsak Theodor Nicolescu liberális képviselőt, akit csütörtökön vettek őrizetbe. Ez utóbbit megvesztegetés elfogadásával is gyanúsítják.
Markó Attilát tavaly decemberben is le akarták tartóztatni egy másik, hasonló ügyben. Akkor is hivatali visszaéléssel gyanúsították egy üzletembernek megítélt, túlértékelt kárpótlás miatt, amelyben Alina Bica, a szervezett bűnözés ellen küzdő vádhatóság korábbi főügyésze is érintett volt a restitúciós bizottság többi tagjával együtt. A parlament meg is szavazta akkor az ügyészség kérelmét, de a vádhatóság végül elállt Markó őrizetbe vételétől. A csütörtöki ügyészségi közlemény erre vonatkozóan annyit közölt, hogy a tavaly elindított vizsgálat ügyében folytatják a nyomozást, amelyet kiterjesztettek az újabb kárpótlási ügyekben vélelmezhető bűncselekményekre is. Hozzátették: az ügyészség úgy véli, hogy a képviselő kivonja magát a bűnvádi eljárás alól, mivel külföldön tartózkodik.
Eugen Iordachescu, a képviselő ügyvédje csütörtökön a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva újból megerősítette, hogy Markó Attila továbbra is Magyarországon tartózkodik, mivel nem bízik a román igazságszolgáltatásban. A képviselőt korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium – eredeti tulajdonosának, a református egyháznak történt – visszaszolgáltatása miatt.
A decemberben megfogalmazott vádak ellen védekezve Markó Attila fénymásolatokat tett közzé egy közösségi oldalon a vitatott ülés jegyzőkönyvéről, amelyen nem szerepelt az aláírása. Ő ugyanis azt állítja, hogy 2011. március 15-én nem vett részt a restitúciós bizottság ülésén, hiszen a magyar nemzeti ünnep brassói rendezvényein tartózkodott. Markó akkor azt kérte, hogy az ügyészség ejtse az ellene megfogalmazott vádakat. Ebben a kárpótlási ügyben december közepén az ügyészség a restitúciós bizottság 10 tagja ellen emelt vádat, Markó Attila ellen viszont nem.
Az ügyvéd szerint amennyiben a parlament újból engedélyezi védence letartóztatását, az ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot kérhet ellene, majd egy magyarországi bíróság megvizsgálja, milyen mértékben megalapozott a román ügyészek őrizetbe vételi kérése. Ennek alapján dönthet Magyarország, hogy kiadja a képviselőt vagy sem – vázolta Iordachescu a további lehetséges eljárásmenetet.
MTI
