Tabajdi: a magyar–román alapszerződés lényegében védhatalmi státust jelent

Tabajdi Csaba Tabajdi Csaba

A Magyarország és Románia közötti alapszerződés gyakorlatilag védhatalmi státust ad Magyarországnak a Románia területén élő magyarság fölött – írja pénteki közleményében Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti (EP-) küldöttségének vezetője, aki szerint feszültséget okoz a román–magyar viszonyban a Tőkés László ellen indított eljárás. A volt királyhágómelléki református püspököt, a ma szintén EP-képviselő Tőkést meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől, mert a nyáron azt mondta, Magyarországnak védhatalmi státust kellene vállalnia ez erdélyi magyarság fölött, akárcsak Ausztriának az olaszországi dél-tiroli kisebbség fölött. Tabajdi szerint a román és a magyar nép jószomszédi kapcsolata azt igényli, hogy a román szociáldemokrata kormány tanúsítson önmérsékletet, és zárja le a Tőkés László ellen folytatott méltatlan eljárást. A szocialista politikus szerint e nélkül is éppen elég nagy a feszültség a két ország között „a román és magyar szélsőséges-nacionalista erők tevékenysége miatt”. „A román nép nem feledheti Tőkés László elvitathatatlan történelmi érdemeit az 1989-es romániai forradalom kirobbantásában. Bár alapvetően más a felfogásom a kisebbségpolitikáról, nemzetpolitikáról, sok esetben nem értek egyet Tőkés László emberi hozzáállásával, méltánytalannak és megalapozatlannak tartom azonban az ellene folyó eljárást” – áll ki a parlamenti patkó másik oldalán ülő Tőkés védelmében Tabajdi. A néppárti politikus kijelentései ráadásul szerinte el sem érik azt a szintet, ami miatt meg kellene fosztani őt a Románia Csillaga lovagi fokozatától. „A feszültséget nem növelni, hanem csökkenteni kellene, amely alapja a normális magyar–román együttélésnek. A romániai magyarok érdekében megbékélésre kész demokratikus pártok együttműködésére van szükség mind Magyarországon, mind Romániában” – szögezi le a szocialista politikus, aki az EP kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportjának elnöke is egyben. A politikus azt írja, annak idején egyik szerzője volt a Magyarország és Románia között kötött alapszerződésnek, amely szerinte lényegében tartalmazza a Tusnádfürdőn idén elhangzott követeléseket, biztosítja Magyarország anyaországi jogosítványait, kvázi védhatalmi státusát a romániai magyarság érdekében. Fontos az is, hogy az alapszerződés nem zárja ki a kisebbségek kollektív jogait, valamint a különböző autonómiaformákat – húzza alá Tabajdi. „Az alapszerződésben foglaltak betartása, valamint a magyar és román demokratikus pártok együttműködése hozzájárulna az évszázados konfliktusok utáni megbékéléshez, a közép-európai régió közös európai jövőjéhez. Fontos lenne, hogy a magyar–román viszonyt ne a jövő évi romániai elnökválasztás határozza meg” – zárja közleményét az MSZP EP-küldöttségének vezetője.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Politikai „földcsuszamlást” indított el az elnökválasztás első fordulójának eredménye
Călin Georgescu független jelölt és Elena Lasconi USR-s jelölt jutott a második fordulóba, a kormánykoalíció két pártjának elnökei, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă pedig benyújtották lemondásukat a pártelnöki tisztségről a választási kudarc nyomán.
Ingázni fog a hőmérő higanyszála a következő két hétben
A Bánságban és Körösök vidékén a hét végére hűl le az idő.
AUR-tiszteletbeli elnöki tisztség és háborús bűnösök népszerűsítése fűződik Călin Georgescu nevéhez
Az ügyészség büntetőeljárást indított ellene, mert azt mondta, hogy a Vasgárda vezérei hősöknek és mártíroknak tekinthetők.
Fordult a kocka: Călin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, Lasconi megelőzte Ciolacut [FRISSÍTVE]
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 99,97 százalékos feldolgozottságánál majdnem 23 százalékkal vezet a független jelölt.
Exit poll: Ciolacu és Lasconi jutott az elnökválasztás második fordulójába
Az urnáktól távozó szavazópolgárok körében végzett közvéleménykutatás eredményei szerint a PSD és az USR jelöltje végzett az első két helyen.
Közel 19 ezer szavazóhelyiségben több mint 18 millió állampolgár voksolhat az elnökválasztás első fordulójában
Ha egyik jelölt sem nyeri el az érvényes voksok több mint felét, december 8-án második fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részévtelével.