RMDSZ-kongresszus – Törvénytervezetet nyújt be az RMDSZ Székelyföld autonómiájáról

Törvénytervezetet nyújt be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román törvényhozásban Székelyföld területi autonómiájáról – jelentett ki szombaton az RMDSZ csíkszeredai kongresszusát záró sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Székelyföld közjogi státusának rendezése a kongresszus által elfogadott egyik dokumentumban is szerepel. A kongresszus kinyilvánította: fontosnak tartja „Székelyföld jövőbeni közjogi státusának az eddigi tervezeteknél részletesebb kidolgozását és mielőbbi parlamenti elfogadását, az ezzel kapcsolatos szakpolitikai kérdések rögzítését, a térségben élő román közösségek komfortérzetét biztosító törvényes feltételek kialakítását”. Kelemen szerint az RMDSZ-nek meg kell teremtenie mind a területi, mind a kulturális autonómia jogi kereteit, ennek érdekében a magyar politikai tényezőknek meg kell állapodniuk, hogy csatározásaikban az autonómia ügyét nem használják fegyverként – hangoztatta az RMDSZ Csíkszeredában zajló 11. kongresszusán. Olyan hallgatólagos vagy írásos megállapodást kellene kötni, amelyet mindenki elfogad, „mert a legtöbb kárt akkor tudjuk okozni egymásnak, és különösen a mi közös ügyünknek, ha azt a látszatot keltjük, hogy vannak igazi autonómiaharcosok és vannak olyanok, akik ezzel szemben állnak” – mondta. Fontosnak nevezte, hogy egy eddigieknél részletesebb tervezetet terjesszenek a román parlament elé a Székelyföld státusáról. Rámutatott: az RMDSZ-nek partnereket kell keresnie a román társadalomban, az európai példákra és az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés ígéreteire hivatkozva. Az RMDSZ elnöke kijelentette: Románia alkotmányának módosítása nem kényszer, hanem lehetőség arra, hogy Románia leszámoljon a nemzetállam 19. századi fogalmával, és a nemzeti közösségek államává lépjen elő. „Olyan alkotmányt akarunk, amely végre államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, amely szabad használatot biztosít nemzeti szimbólumainknak, és amely megteremti a közösségi autonómia lehetőségét. Szorgalmazzuk továbbá, hogy a hivatalos román nyelv mellett regionálisan a kisebbségek nyelve is legyen hivatalos” – hangoztatta Kelemen, aki elutasította azt az egyik RMDSZ-politikus által a hetekben megfogalmazott vádat, miszerint a magyar oktatás intézményi önállósulása gettósítást jelentene. „Mi különálló oktatási intézményeket akarunk, amelyekben a döntéseket mi hozzuk meg” – magyarázta. A megválasztása óta eltelt két évet összegezve az RMDSZ elnöke egyebek közt az új oktatási törvényt említette, amely minden szinten biztosítja az anyanyelvű tanulás lehetőségét a magyar gyerekek számára. Rámutatott, az RMDSZ többéves küzdelme nyomán fogadta el a román parlament a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, alakított a bukaresti kormány önálló magyar kart a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Hozzátette: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása idején tízszeresére növelték a magyar érdekeltségű műemléképületek felújításának költségvetését. Az RMDSZ előtt álló célkitűzésekről szólva Kelemen Hunor határidős feladatnak nevezte, a jövő évi európai parlamenti (EP) választásra való felkészülést. „Hiszünk abban, hogy működési zavaraival együtt az unió a legjobb politikai megoldás, ami Európában történhet – és a legjobb nekünk, erdélyi magyaroknak is. Az EP választásokra való felkészülés tehát részben becsületbeli ügyünk, részben stratégiai kérdés is, amennyiben az európai képviselet a hatékony kisebbségvédelem egyik fontos eszköze” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

MTI