A kormány tagjaival folytatott egyeztetése után az elnök felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány nem csitul, Romániában az ezret közelíti az áldozatok száma, és naponta több száz új esetet diagnosztizálnak. Bár a járvány elleni védekezésben a rendkívüli állapotot a veszélyhelyzet váltja majd fel, nem jött még el a „túlzott lazítás" ideje – mutatott rá Iohannis.
Kötelezővé válik a védőmaszk viselése minden zárt térben: munkahelyen, közszállítási járműveken, üzletben. Szintén kötelező lesz a legalább másfél méteres távolságtartás, amelyet Iohannis azzal példázott, hogy a két ember közötti távolság nem lehet kisebb, mint az a távolság, amelyet mindkettejük kinyújtott karja jelent.
Május 15. után lehetővé teszik az istentiszteleteket, de az első időszakban csak a szabad ég alatt, a híveknek védőmaszkot kell viselniük, és meg kell tartaniuk egymás között a másfél méteres távolságot.
A településeken belül nem lesz már szükség a lakás elhagyásának indokát magyarázó, előre megírt nyilatkozatra, de a településeket továbbra is csak bizonyos indokolt esetekben – például munkaügyben, mezőgazdasági tevékenységek miatt, vagy egyéni sporttevékenység céljából –, előre megírt nyilatkozattal szabad elhagyni.
A profi sportolók szigorú óvintézkedések közepette újrakezdhetik az edzéseket, de a versenyeket még nem engedélyezik. Az amatőrök csak szabadtéri és egyéni sporttevékenységben vehetnek részt, a sportlétesítmények öltözőit nem használhatják.
Megszavazta a szenátus a veszélyhelyzetről szóló törvénytervezetet
Jelentős módosításokkal megszavazta a szenátus kedden a kormány törvénytervezetét a veszélyhelyzet bevezetéséről, amely a csütörtökön lejáró rendkívüli állapotot váltja fel a koronavírus-járvány elleni védekezésben.
A szenátus baloldali többsége úgy módosította a törvénytervezetet, hogy az országos veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kormánynak öt napon belül meg kell szereznie a parlament jóváhagyását is. A 30 napra kihirdetett veszélyhelyzetet a kormány a belügyminiszter javaslatára kormányhatározattal meghosszabbíthatja. Az RMDSZ javaslatára a veszélyhelyzet idején megyénként és térségenként különböző intézkedéseket lehet bevezetni a járványügyi helyzet függvényében.
A szenátusban többségben lévő ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára törölték a törvénytervezet szövegéből azt a lehetőséget, hogy a közintézmények versenyvizsga nélkül alkalmazhassanak a járvány elleni küzdelemhez szükséges munkaerőt hat hónapos munkaszerződéssel. Az egészségügyi tárcánál meghagyták ezt a lehetőséget, de a vizsga nélkül felvett alkalmazottak határozott idejű munkaszerződése nem tarthat tovább a veszélyhelyzetnél.
Robert Cazanciuc, a szenátus szociáldemokrata ideiglenes elnöke szerint a kormányt csak az érdekelte, hogy a válsághelyzetet kihasználva folytathassa az átláthatatlan, versenytárgyalások nélküli közbeszerzéseket, politikai tisztogatást végezzen, saját embereit pedig versenyvizsga nélkül ültethesse a hivatalokba. A szenátusi baloldali többség azért is a kormányt tette felelőssé, hogy késve terjesztette be a tervezetet, így a törvény nem léphet idejében hatályba. A rendkívüli állapot lejárta után és a veszélyhelyzetet szabályozó törvény jövő heti hatályba lépése előtt a hatóságoknak várhatóan nem lesz törvényes eszközük arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést.
A kormány 19 oldalas törvénytervezetéhez 64 oldalnyi módosító indítványt fűzött a szenátus jogi bizottsága, a módosított törvénytervezetet végül nagy többséggel fogadta el a kétkamarás bukaresti parlament felsőháza. A veszélyhelyzetről szóló törvény végleges formájáról szerdán dönt a képviselőház.
MTI