Összevonják az EP- és helyhatósági választásokat, szeptemberben döntünk az új elnök személyéről [FRISSÍTVE]

A politikus elmondta, hogy ezeket a döntéseket előzetesen mindkét párt vezető testülete megvitatta – írta az Agerpres. Érdekes helyzet áll elő ezzel, mert a polgármesteri és helyi képviselőtestületek tagjainak mandátuma csak szeptemberben jár le, tehát a nyáron megválasztott helyi képviselők addig nem tehetik le az esküt.

A házelnök rámutatott: nem akarják központosítani a döntést a helyhatósági választások tekintetében, és olyan választási szövetséget ráerőltetni a helyi szervezeteikre, mint a – szintén a PSD és PNL által 2011-ben alakított, és a 2014-es elnökválasztás előtt felbomlott – Szociálliberális Unió (USL) idejében tették, mert az „nem működött”. Nicolae Ciucă a két pártelnök közös sajtóértekezletén leszögezte: az általa vezetett történelmi párt nem adja fel identitását, hanem felelőssége tudatában, az ország stabilitását és biztonságát a „kicsinyes egyéni büszkeségek” elé helyezve lép választási szövetségre a PSD-vel.

Marcel Ciolacu kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a közös sajtótájékoztatójukon elmondta, hogy szeptemberben szervezik meg az államfőválasztást, a parlamenti választásokat pedig decemberben tartják meg. Kifejtette: a legnagyobb érdeklődés mindig az önkormányzati választásokat övezi, és az, hogy ezeket egyszerre rendezik meg a június 9-án tartandó EP-választással, szerinte nem sérti, hanem „a képviselet legitimitásának növelése révén” erősíti a demokráciát. Hozzátette: a szélsőséges irányzatok előretörésével egyetlen párt sem tud egymaga harcba szállni, ehhez a felelős politikai erők összefogására van szükség. Arra a kérdésre, hogy miért akarják korábban megrendezni az elnökválasztást, olyan körülmények között, amikor – a második mandátumát töltő és újabb ciklusra nem választható – Klaus Iohannis államfő csak december végén adja át hivatalát, a szociáldemokrata miniszterelnök azt mondta: „civilizált”, előre eltervezett menetrend szerint lebonyolított mandátumátadást akarnak lehetővé tenni.

A több mint egyórás sajtóértekezleten a két pártelnök kitérő választ adott azokra a kérdésekre, amelyek azt tudakolták: kiterjed-e a PSD és PNL választási szövetsége a választási év folytatására, közös jelöltlistával indulnak-e a decemberi parlamenti választásokon, és lehetségesnek tartják-e, hogy közös államfőjelöltet indítsanak. Azt ígérték: a helyhatósági választások után válaszolnak ezekre a kérdésekre, döntésüket pedig a választói megmérettetés eredményétől teszik függővé.

A választások összevonásáról azután döntött a két kormánypárt, hogy egy közvélemény-kutatás is visszaigazolta: a románok többsége támogatja a választási menetrend egyszerűsítését.

Kelemen Hunor: a tét az erdélyi magyar érdek érvényesítése!

A tavaly június óta ellenzékbe kényszerült, de a kormánykoalícióba visszatérni próbáló Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint nincs alkotmányjogi kifogása az EP- és az önkormányzati választások összevonása ellen, de arra figyelmeztetett, hogy kivitelezéséhez még törvénymódosításokra van szükség. Az MTI azt írta: az RMDSZ korábban olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely lehetővé tenné, hogy az államelnök személyéről szóló, novemberben esedékes választást már korábban meg lehessen tartani.

A kormánypártok döntésére reagálva Kelemen Hunor a Facebook-oldalán kifejtette: (az összevonás) „nem változtat semmin, számunkra a tét: az erdélyi magyar érdek érvényesítése!” A szövetségi elnök szerint „a magyaroknak győzniük kell az önkormányzatokban, és meg kell őriznünk európai képviseletünket. Csak így tudjuk megvédeni közösségünket a román szélsőségesektől: ha mi irányítjuk a magyarlakta településeket, erős képviseletünk van Bukarestben és Brüsszelben.”

Elemzők: a nagy pártoknak kedvez a választások összevonása

A Digi 24 televízió által megszólaltatott román politikai elemzők egyetértenek abban, hogy a választások összevonása a jól kiépített szervezeti hálóval és sok polgármesterrel rendelkező nagy pártoknak kedvez, amennyiben az újrázásban érdekelt polgármestereiknek sikerül mozgósítani a párt választóit. A magasabb részvételtől a PSD és PNL a kisebb, de elkötelezett szavazóbázissal rendelkező pártok – köztük a többi párt által szélsőségesnek minősített, a felmérésekben 20 százalék körüli népszerűséggel szereplő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a 8 százalékra taksált, újonnan alakult SOS România – parlamenti súlyának visszaszorítását reméli. Marcel Ciolacu azonban elutasította azt az újságírói felvetést, hogy a PNL és a PSD az AUR ellen szövetkezett.