„Semmilyen esetben sem fogok késlekedni ezzel a döntéssel, ha az agresszor felelőtlen tettei a konfliktus további komoly fokozódásához vezetnek” – fogalmazott az államfő. A hadiállapot idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdetett állapot. Országonként változó rendelkezésekkel jár, jellemzője, hogy korlátozza az állampolgárok, a kereskedelmi vállalatok bizonyos szabadságjogait, a szabad mozgást, szükség esetén a sajtószabadságot, járhat a határok lezárásával, beutazási tilalommal.
Az elnök kijelentette azt is, hogy Ukrajna és az Európai Unió egységes álláspontot fog képviselni az úgynevezett „normandiai négyek” minszki, szerda délután kezdődő csúcstalálkozóján. Szavai szerint lehet, hogy a mai dátum az egyik legfontosabb lesz Ukrajna történelmében. Biztosított afelől, hogy Ukrajna békét akar. Kiemelte ugyanakkor, hogy Ukrajnának a helyzet kétféle alakulására egyaránt fel kell készülnie: a békére és az önvédelemre. „Ha meg kell védeni a földünket, akkor ezt az utolsó emberig megtesszük” – jelentette ki.
Egyébként órákkal az ukrán válság rendezése szempontjából sorsdöntőnek tekintett minszki csúcstalálkozó előtt újabb harci cselekményekről, civilek halálát okozó támadásokról érkeztek hírek a kelet-ukrajnai válságövezetből. A donyecki szakadárok hírügynöksége közölte, hogy szerda reggel aknák csapódtak be Donyeck központjában, egy buszmegállóban. Az aknatámadásnak legalább négy civil halottja és öt sebesültje van. Dmitro Timcsuk, a harci helyzetet figyelemmel kísérő ukrán katonai szakértő pedig arról adott hírt szerda reggel, hogy a „terrorellenes hadműveletben” részt vevő több ukrán egység egyszerre indított meglepetésszerű támadást a szakadárok ellen az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol térségében. A katonák 7-10 kilométert nyomultak előre, és több települést felszabadítottak.
Mindeközben a lett miniszterelnök azt mondta, hogy már országában is észlelhetőek az orosz „hibrid háború” jelei. Laimdota Straujuma az orosz hivatalnokok emberi jogokkal kapcsolatos kijelentéseiben érzi ezt a veszélyt. A hadviselés újfajta formájára utaló „hibrid háború” kifejezés a tavalyi krími események kapcsán jelent meg politikusok és a sajtó nyelvezetében, miután Oroszország puskalövés nélkül vonta ellenőrzése alá, majd csatolta az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetet. Az effajta háború hírszerzők, fegyverek és harcosok rejtett bevetését jelenti, továbbá etnikai konfliktusok szándékos elmérgesítését és politikai destabilizációt, valamint a közvélemény manipulálását.
Oroszország arra hivatkozva formált magának jogot a Krím annektálására, hogy a kijevi tüntetéseket követő ukrajnai kormányváltás során – moszkvai megítélés szerint – „fasiszták” foglalták el a kijevi parlamentet, és ezzel veszélybe került az orosz ajkú állampolgárok biztonsága. A félsziget irányításának átvételét felségjelzés nélküli orosz katonák beszivárgása előzte meg, továbbá egy propaganda-hadjárat, amely az ukrán „szélsőséges” kormány ellen hangolta a többségében orosz ajkú Krím lakosságát.
Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár február 6-án a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „hibrid hadviselést” alkalmazva támadást indíthat egy balti állam ellen, hogy próbára tegye az észak-atlanti szövetség mobilizációs képességeit.
MTI-összefoglaló
