Mit tudott rólunk a NATO?

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő anyagi támogatásával végezte kutatásait Brüsszelben, a NATO Romániára és Magyarországra vonatkozó megfigyelői tevékenységéről, ez év elején Fodor János, fiatal történész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza. Ezután született az elképzelés, hogy a kutatói terv következtetéseit, tekintettel a tartalom nagy hírértékére, a nagyközönség számára nyitott előadás keretében, Brüsszelben folyó év október 16.-án, és Marosvásárhelyen október 18-án, du. 6 órától egyaránt ismertessék. Novák Csaba Zoltán dolgozat-irányítói minőségében vállalta, hogy közreműködik a rendezvényeken.Az előadás Magyarország és Románia gazdasági, politikai, valamint katonapolitikai helyzetét vizsgálta a NATO-dokumentumok tükrében. A NATO korabeli dokumentumai közül ma már sok anyag hozzáférhető. A titoktalanítási eljárás jelenleg az 1979-ig terjedő időszak dokumentumait tette kutathatóvá. Ez a jövőben minden bizonnyal bővülni fog, vélekedett Fodor János, ugyanis már kérelmezték a következő, szinte a 80-as évek közepéig terjedő időszak hozzáférhetővé tételét is. Bizonyos esetekben a NATO információ-közzétételi stratégiájához tartozik az is, hogy egyre több kiadvány, dokumentum már internetes adatbázisok által is hozzáférhető (pl. a SHAPE dokumentumai, Magyarország viszonylatában az 1956-os forradalommal kapcsolatos dokumentumok, Lengyelország esetében 1980-1981, stb.) A tanulmány kapcsán a rendezvényen több kérdésre tértek ki a kutatók: hogyan festett a két szocialista állam a Nyugat perspektívájában? Hogyan reagáltak a belső politikai, gazdasági, külpolitikai változásokra? Egy esetleges Varsói Szerződés által vezényelt támadás esetén milyen szerep jutott volna a két országnak? Milyen volt a két ország viszonya a nyugati országokkal, valamint egymással? Mit tartott fontosnak a Nyugat az adott korszakban emberjogi viszonylatban?  A két előadó elsősorban az 1958-utáni korszakra koncentrált, mégis néhány NATO-val kapcsolatos alapfogalmakat is tisztázott (a katonai-stratégiai működése, ún. közdiplomáciai szerepe, stb.), illetve a magyarországi és a romániai belpolitikai helyzetről tájékoztatott az érintett időszakban. Sógor Csaba kifejtette: örömmel segítette a választókerületéből származó fiatal történész munkáját; jól esett az eredményét is számon tartani. Fontos dolog a múltat megismerni, mert tanulságai nyomán jövendő cselekedeteinket hatékonyabbá tehetjük.  A képviselő végezetül megköszönte Novák Csaba Zoltán egyetemi tanárnak, hogy készségesen vállalta, tanítványával tart ezen a tartalmas szakmai szakaszon, és bekapcsolódott az előadásokba is. A továbbiakban még bővülő tanulmány power point-os, ideiglenes szövege hamarosan letölthető lesz az erdélyi magyar képviselő honlapjáról is.

(RMDSZ-hírszolg.)

A rovatból ajánljuk:

Politikai „földcsuszamlást” indított el az elnökválasztás első fordulójának eredménye
Călin Georgescu független jelölt és Elena Lasconi USR-s jelölt jutott a második fordulóba, a kormánykoalíció két pártjának elnökei, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă pedig benyújtották lemondásukat a pártelnöki tisztségről a választási kudarc nyomán.
Ingázni fog a hőmérő higanyszála a következő két hétben
A Bánságban és Körösök vidékén a hét végére hűl le az idő.
AUR-tiszteletbeli elnöki tisztség és háborús bűnösök népszerűsítése fűződik Călin Georgescu nevéhez
Az ügyészség büntetőeljárást indított ellene, mert azt mondta, hogy a Vasgárda vezérei hősöknek és mártíroknak tekinthetők.
Fordult a kocka: Călin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, Lasconi megelőzte Ciolacut [FRISSÍTVE]
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 99,97 százalékos feldolgozottságánál majdnem 23 százalékkal vezet a független jelölt.
Exit poll: Ciolacu és Lasconi jutott az elnökválasztás második fordulójába
Az urnáktól távozó szavazópolgárok körében végzett közvéleménykutatás eredményei szerint a PSD és az USR jelöltje végzett az első két helyen.
Közel 19 ezer szavazóhelyiségben több mint 18 millió állampolgár voksolhat az elnökválasztás első fordulójában
Ha egyik jelölt sem nyeri el az érvényes voksok több mint felét, december 8-án második fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részévtelével.