A határozatot ismertető Mihai Constantin kormányszóvivő közlése szerint az államelnökjelöltek március 15-ig jegyezhetik be jelöltségüket – írta az MTI. A romániai szavazás május 4-én 7 és 21 óra között zajlik, de azok a választópolgárok, akik 21 órakor még a szavazóhelyiségben vannak, vagy sorban állnak előtte, legkésőbb 23 óra 59 percig voksolhatnak.
A külföldi voksolás három napig tart 7 és 21 óra között, és május 2-án kezdődik. Az első két napon a 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy előtte sorban álló választópolgárok legkésőbb éjfélig szavazhatnak. A harmadik napon 21 órakor bezárják az urnákat, ha ez nem haladja meg a román idő szerinti 21 órát. Román idő szerint 21 órakor valamennyi szavazókör bezár – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Amennyiben egyik államelnökjelölt sem szerzi meg a névjegyzékben szereplő választók több mint felének támogatását, május 18-án második fordulót tartanak, amely az első fordulóban alkalmazott menetrend szerint zajlik.
A kormány keddi ülésén az időközi önkormányzati választások menetrendjét is jóváhagyta: 18 településen és Bihar megyében tartanak időközi választást. Biharban a szenátori mandátumot szerzett, majd a szenátus elnökévé választott Ilie Bolojan helyére választanak tanácselnököt. A jelöléseket április 14-ig fogadják, a választási kampány április 19-én kezdődik és május 3-án zárul. Bihar megyében – szükség esetén – május 18-án tartják meg a második fordulót. Május 4-én Zilahon is időközi választásokat tartanak, miután a júniusban megválasztott polgármester, a szociáldemokrata Ionel Ciunt parlamenti képviselői mandátumot szerzett.
Az eredetileg 2024-es elnökválasztást azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság tavaly december 6-án, két nappal a második forduló előtt érvénytelenítette az egész választási folyamatot, arra hivatkozva, hogy hírszerzési információk szerint külföldi állami beavatkozás manipulálta az első forduló eredményét, ráadásul az akkor első helyen végzett független jelölt, Călin Georgescu (aki szélsőjobboldali nézeteivel, nacionalizmusával, ortodox misztikumokkal és összeesküvés-elméleteivel szerzett népszerűséget) a választási törvények megkerülésével folytatott online kampányt.
Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő (második) mandátuma eredetileg december 20-án lejárt, de az alkotmányra hivatkozva nem távozott posztjáról, mondván, addig marad tisztségében, amíg be nem iktatják az új elnököt. Az ellenzéki pártok ezért nem tekintik legitimnek az államfőt.