Martonyi hétfőn két napra Bukarestbe utazik

Martonyi János magyar külügyminiszter hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe utazik, ahol Titus Corlatean román külügyminiszterrel folytat megbeszélést, találkozik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel, majd - várhatóan Daniel Barbu román kulturális miniszterrel közösen - a Balassi Intézet Bukaresti Kulturális Központjában megnyitja a Bánffy Miklós emlékkiállítást. Kedden a kétkamarás román parlament mindkét házelnöke és Victor Ponta román miniszterelnök is fogadja a magyar külügyminisztert.  A román külügyminisztériumban hétfőn konferenciát szerveznek a két külügyminiszter részvételével a magyar-román Stratégiai Partnerségi Nyilatkozat aláírásának tízedik évfordulója alkalmából. Martonyi János az M1 egyik műsorában korábban kifejtette: látogatásának célja, hogy az utóbbi időben tapasztalt "kisebb-nagyobb viták" ellenére lehetőleg megpróbálják megőrizni a román-magyar stratégiai partnerség értékes elemeit. Titus Corlăţean pénteken úgy nyilatkozott: reméli, hogy a magyar-román kapcsolatok vitás kérdéseit sikerült diplomáciai kereteket közé terelni, mert a sajtón keresztül való üzengetés és a tüntetések nem oldanak meg semmit. Martonyi János román kollégája októberi, budapesti látogatását viszonozza. A találkozó előtt a két külügyminiszter telefonon is beszélt egymással február hetedikén, miután előző nap a román fél sérelmezte, hogy Németh Zsolt szót emelt a székelyföldi jelképhasználat korlátozása ellen. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára február elején azt mondta, hogy "zászlóháború dúl" a Székelyföldön, és úgy fogalmazott, azáltal, hogy Kovászna megye és Hargita megye kormánymegbízottja is körlevélben tiltotta meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi". Az államtitkár arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy - szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel -, tűzzék ki a székely zászlót. Azóta a főváros több kerületében, valamint az ország sok településén kitűzték a zászlót az önkormányzat épületére, továbbá február közepén a Parlament épületére is kitették. Victor Ponta román miniszterelnök a témával kapcsolatos első megszólalása alkalmával szemtelenségnek nevezte a magyar külügyi államtitkár állásfoglalását, és kijelentette, hogy Románia senkitől sem tűr el kioktatást. A román kormányfő később több ízben kifejtette azon nézetét, hogy nincs "semmilyen probléma" Románia és Magyarország között, csak a Fidesznek fűződik belpolitikai választási érdeke a székelyzászló-ügyhö. A román kormánypártokhoz közel álló hírtelevíziók heteken keresztül "provokációként" tálalták a székelyzászló-ügyben elhangzó magyar nyilatkozatokat, magát a jelképet pedig a székelyföldi "etnikai alapú" autonómiaigénnyel hozták összefüggésbe, amelyet minden román parlamenti párt elutasít. Titus Corlăţean külügyminiszter Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet kiutasítását is kilátásba helyezte, amiért a diplomata egy televíziós műsor vendégeként - kérdésre válaszolva - közölte: ha a székelyföldi magyarok autonómiát kérnek, Magyarországnak kötelessége támogatni törekvésüket. Martonyi János külügyminiszter még aznap megerősítette: a bukaresti magyar nagykövet semmi olyat nem mondott a székelyföldi autonómia kérdéséről, ami ne lenne azonos a kormány álláspontjával. Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, az RMDSZ politikai alelnöke az MTI-nek elmondta: a kisebbségi kérdés egyértelműen nem Románia belügye. Ugyanakkor kifejtette, szerencsésebb lenne, ha a kisebbségi jelképhasználat körüli vitát Magyarország és Románia a hivatalos diplomáciai csatornákon és nem a sajtóban tisztázná, és előzőleg az RMDSZ-t is meghallgatnák. A február hetedikei telefonos egyeztetés alkalmával Martonyi János egyetértett román kollégájával abban, hogy a feszültség csökkentése kölcsönös érdek, ezért az együttműködést "mindkét fél érzékenységének, a nemzeti közösségek természetes jogainak, valamint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai elveknek, illetve normáknak" a figyelembevételével folytatják. Csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az európai nemzeti kisebbségek ernyőszervezete aggodalmát fejezte ki a kialakult román-magyar vita miatt, és kijelentette: az államoknak nem szabad "a kisebbségek kárára" vitatkozniuk. A FUEN szerint elfogadhatatlan a székely zászló használatának romániai tiltása. Pénteken az RMDSZ regionális önkormányzati tanácsainak együttes ülése nyilatkozatot fogadott el a romániai magyarság anyanyelvhasználatának és nemzeti szimbólumainak szabad joggyakorlásáról. Az állásfoglalás szerint bármely európai uniós tagállamban élő nemzeti kisebbségnek joga van használni saját nemzeti jelképeit, Romániában pedig a magyar nyelv közigazgatásban való használata a törvény által szavatolt jog.

MTI